Az Arizona Christian University Kultúrális Kutatóközpontja kedden tette közzé a tanulmányt, amely a mentális egészségi problémák, például a szorongás, depresszió és félelem növekedését annak tulajdonítja, amit George Barna kutató „világnézeti hiányosságoknak” nevez, nem pedig „pszichológiai vagy kémiai egyensúlyzavaroknak”.
Az eredmények alapját a januárban készült interjúk képezik, amelyek során 2000, 18 éves vagy annál idősebb amerikai felnőttet kérdeztek meg, a mintavételi hiba +- 2 százalékpont a 95 százalékos megbízhatósági szinten.
A jelentés kiemelte a mentális egészségügyi nehézségeket a fiatalabb generációk körében, megjegyezve, hogy a Z generáció 56 százaléka és a millenniumi generáció 49 százaléka rendszeresen tapasztal szorongást, félelmet vagy depressziót. A Z generáció az amerikai felnőttek legfiatalabb csoportját jelenti, míg a millenniumi generációba az 1984 és 2002 között születettek tartoznak. Összességében ezen generációk egyharmada rendelkezik legalább egy diagnosztizálható mentális zavarral.
Barna közvetlen összefüggést lát a mentális egészségügyi kihívások és a bibliai világnézet hiánya között, amit a Kultúrális Kutatóközpont úgy definiál, mint „egy eszköz a valóság megtapasztalására, értelmezésére és az arra adott válaszra bibliai nézőpontok fényében”. A CRC az egyén bibliai világnézetét egy sor hithez kapcsolódó kérdésre adott válaszai alapján értékeli.
Barna szerint a Z generáció csupán 1 százaléka, míg a millenniumi generáció 2 százaléka rendelkezik bibliai világnézettel. Megjegyezte, hogy „nem ritka, hogy találkozunk olyan fiatal felnőttel, aki inkább az érzéseiben bízik, mint a tényekben, nem látja az élet lényegi értékét, hisz a karmában, és elutasítja a bibliai Isten létezését.”
„Ehhez adjuk még hozzá az életcél vagy élet jelentésének hiányát, valamint azt az elképzelést, hogy az igazság szubjektív”
– magyarázta Barna.
„Ez az összetevők közös halmaza olyan életmódot eredményez, amely következetlen, kaotikus, frusztráló és reménytelen. Az ilyen életben a szorongás, a depresszió és a félelem szinte elkerülhetetlen.”
Barna több olyan hitet is kiemelt, amelyek szerinte hozzájárulnak a fiatalok mentális nyugtalanságához. A 40 év alatti egyének hetven százaléka mondta, hogy az életüknek nincs egyértelmű célja, míg azok közül, akik elutasítják Istent, négyből három gyakran tapasztal félelmet és szorongást.
„Azonban egy bibliai világnézet elfogadása olyan célt, biztonságot és békét nyújt, amely enyhítheti ezeket a mentális egészségügyi kihívásokat.”
Barna emellett rámutatott a szinkretizmusra – amelyet úgy ír le, mint „különböző világnézetekből származó, ellentmondásos hitek keverékét” –, mint a fiatal amerikaiak domináns világnézetére, hozzátéve, hogy:
„nem meglepő, hogy a szorongás, a depresszió és a félelem elterjedt a szinkretizmust elfogadó fiatal felnőttek körében.”
„Szilárd igazságalap nélkül az életük következetlenné és kaotikussá válik,”
– hangsúlyozta hozzátéve, hogy
„a bibliai világnézet ezzel szemben olyan keretet nyújt, amely érzelmi stabilitást támogat.”
Barna elismerte, hogy bizonyos helyzetek hagyományos mentális egészségügyi kezelést igényelnek, mint például tanácsadás, vényköteles gyógyszerek vagy fizikoterápia, de hozzátette, hogy más mentális egészségi problémák a „világnézeti elemekből eredhetnek, amelyek kiváltják és fenntartják az állapotot.”
„Ha az emberek inkább elfogadnák a bibliai világnézet alapvető tételeit, az életük ugyan nem lenne tökéletes,”
– zárta Barna, „de elkerülhetnének sokat azokból az érzelmi és pszichológiai csapdákból, amelyeket ma látunk.”
A jelentés azt is vizsgálta, hogy milyen mentális egészségi állapotban vannak azok az egyének, akik hitei közvetlenül ütköznek a bibliai világnézettel. Azok között, akik mind a politikai szerepvállalásból, mind a keresztény hitből kimaradnak, 82 százaléka számolt be gyakori szorongásról, depresszióról és félelemről, szemben az elkötelezettebb válaszadók 67 százalékával.
A félelem, szorongás és depresszió esetei magasabbak voltak (46%) azok között, akik hisznek abban, hogy tehetséges médiumok kapcsolatba léphetnek a halottak szellemeivel, szemben azokkal, akik nem osztják ezt a hitet (34%).
Hasonlóképpen, azoknak az embereknek, akik az "Anyaföldet vagy az Univerzumot" fontos irányadónak tekintik, 40 százaléka számolt be mentális egészségügyi problémákról, szemben azokkal, akik nem tekintik annak (25%). Azok között, akik szociális és politikai kérdésekben "következetesen liberális" nézeteket vallanak, 38 százaléka tapasztalt gyakori szorongást, depressziót vagy félelmet, míg azok között, akik nem vallják a "következetesen liberális" nézetet, ez az arány csak 22 százalék volt.
(CP)
