Egy új felmérés szerint egyre több ember tart Írországban attól, hogy sérülhet a szólásszabadsághoz való joga, ráadásul a parlamentben egy olyan "gyűlöletbeszéd" elleni törvényről vitáznak amely a kritikusok szerint súlyosan befolyásolhatja a szabad véleménynyilvánítást.
A Whitestone Insight által végzett és az ADF International jogi érdekvédelmi csoport által megrendelt felmérés szerint a résztvevők 90 százaléka szerint a szólásszabadság "nagyon fontos" számukra. A felmérés arra is rémutatott, hogy az ír lakosság körében egyre nagyobb az aggodalom a szólásszabadság lehetséges csorbulása miatt, és minden negyedik válaszadó úgy érzi, hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás lehetőségét társadalmi és szakmai környezetben.
A felmérés 1027 ír felnőtt véleményét gyűjtötte össze március 15-20. között - áll az ADF International közleményében.
Lorcan Price, ír ügyvéd és az ADF International jogi tanácsadója kritizálta a javasolt törvénytervezetet a Dublinban tartott Szólásszabadság Csúcstalálkozón. Szerinte ez a törvényjavaslat
"a modern Nyugat cenzúrájának egyik legrosszab példája".
Price szerint a törvénytervezet nem határozza meg egyértelműen a "gyűlölet" fogalmát, amely lehetőséget adhat az államnak, hogy önkényesen cenzúrázza az ellentétes véleményeket.
Az új Gyűlöletbeszéd Törvénytervezet büntethetővé tenné az olyan anyagok birtoklását, amelyek gyűlöletet szíthatnak, és az "elkövetőkre" akár öt év börtönbüntetést is kiszabhatnak. Továbbá, a törvény kötelezheti az egyéneket arra, hogy átadják az elektronikus eszközeik jelszavait a nyomozások során, amely komoly adatvédelmi aggályokat vet fel.
A csúcstalálkozón több kritikus is hangot adott aggodalmának, különösen Írország nemzetközi közösségi média cégek központjaként betöltött szerepe miatt.
A Szólásszabadság Írország szervezet és az ADF International által szervezett csúcstalálkozón több előadó is részt vett, akik a szabad és nyílt közéleti vita fontosságáról beszéltek, és ellenezték a törvénytervezet vitafórumokat elfojtó hatását.
Az ír Zöld Párt szenátora, Pauline O’Reilly a múlt heti szenátusi vitában megpróbálta igazolni a javasolt törvényt. Szerinte törvényhozóként a kötelességük "korlátozni ezeket a szabadságjogokat a közjó érdekében" ha valakinek "a mások identitásáról alkotott nézetei annyira bizonytalanná teszik mások életét, hogy azok nem tudnak békében élni." - részletezte O'Reilly, valamint kihangsúlyozta:
"Nem tehet és mondhat bárki bármit a társadalmunkban."
Az ellenzők, köztük Donald Trump Jr. és Elon Musk súlyos aggályaikat fejezték ki, "őrültnek" és "rendkívül aggasztónak" nevezték az intézkedéseket.
(CP)
