A kétévente megjelenő Pulse-felmérés szerint a két nép között nő a pesszimizmus és egyre inkább elutasítják az egymással való együttélést, ám az izraeli arabok esetében még mindig van reménysugár - írta meg a The Times of Israel.
Egy múlt csütörtökön közzétett, izraeliek és palesztinok körében végzett felmérésből kiderül, hogy a két fél szinte tükröt tart egymásnak a félelem és a bizalmatlanság soha nem látott szintjét illetően. Emellett az izraeli zsidó válaszadók rekordalacsony arányban támogatják az izraeli-palesztin konfliktus egy- vagy kétállami megoldását, illetve a palesztinokkal való szövetségkötést.
A fennálló bizalmatlanságot jelzi, hogy a válaszadók mintegy 90 százaléka mindkét oldalon szélsőséges törekvéseket feltételez a másik oldalról. Az izraeli zsidók 66 százaléka és a palesztinok 61 százaléka szerint a másik fél népirtást akar elkövetni ellenük, és az izraeli zsidók további 27 százaléka és a palesztinok 26 százaléka szerint a másik fél „a folyótól a tengerig” hódítaná meg a földet, és kiűzné őket.
Továbbá a palesztinok rekordmagas, 94 százaléka és az izraeliek 86 százaléka szerint a másik félben nem lehet megbízni.
A felmérés során 1270 palesztint - 830 ciszjordániai és 440 gázai személyesen -, valamint 900 izraeli felnőttet kérdeztek meg online, zsidó és arab személyeket egyaránt, július második felében. A felmérés feltűnő hasonlóságokat talált az izraeliek és a palesztinok között. Például mindkét fél úgy véli, hogy az ő "áldozattá válásuk" a legrosszabb más üldöztetést elszenvedő népekhez képest, ezt a nézetet az izraeli zsidók 84 százaléka, a palesztinok 83 százaléka vallja.
A felmérés azt is megállapította, hogy mindkét oldalon elsöprő többség legitimálja az erőszak alkalmazását a másik féllel szemben. A palesztinok 81 százaléka a Hamász október 7-i akcióit a Gázai övezet ostromára és blokádjára adott reakcióként indokolta, amelyet Izrael és Egyiptom azért vezetett be, hogy megakadályozza a Hamász fegyverkezését. Összehasonlításképpen, az izraeli arabok csak 28 százaléka tarotta "indokoltnak" október 7-ét.
Az izraeli zsidók 84 százaléka úgy véli, hogy a Hamász atrocitásai indokolják a Gázai övezetben folyó katonai hadjáratot. Ez az arány meglepően magas még a baloldali szavazók körében is, akik egykor az izraeli „béketábor” nagy részét képviselték: A „mérsékelt baloldalhoz” tartozók 73 százaléka és a magukat a „határozott baloldal” tagjainak vallók 44 százaléka helyesli a háborút.
A felmérés szerint ma már mindkét oldalon csak egy kisebbség támogatja a kétállami megoldást: a palesztinok 40 százaléka, amely hét százalékpontos emelkedés a legutóbbi, 2022 decemberi felméréshez képest, és az izraeli zsidók 21 százaléka, amely 13 százalékpontos csökkenés 2022-hez képest, és rekordalacsony szint azóta, hogy az 1990-es évek elején először tettek fel ilyen típusú kérdést a felmérésekben.
Figyelemre méltó, hogy az izraeli arabok 72 százaléka - egy jelentős kisebbség, amely mind az izraeliekhez, mind a palesztinokhoz kötődik - támogatja a kétállami megoldást.
A ciszjordániai telepesek körében, akiket külön csoportként kérdeztek meg, közel 60 százalékuk úgy véli, hogy a kétállami megoldás növelné az erőszakot. Az eredmény „megerősíti a telepesek és a jobboldali közösségek körében szinte állandóan hangoztatott témát, miszerint a gázai kivonulás és az oslói megállapodások közvetlenül vezettek az október 7-i támadásokhoz” - olvasható a felméréshez fűzött magyarázó jegyzetben.
Ami a folyamatban lévő konfliktust illeti, mindkét fél pesszimistának tűnik. Nagy többség (a zsidó izraeliek 72 százaléka, a palesztinok 68 százaléka és az izraeli arabok 60 százaléka körében) az erőszak fokozódására számít Ciszjordániában. Hasonlóképpen, az izraeliek 58 százaléka (a zsidók 62 százaléka, és az izraeli arabok 41 százaléka) és a palesztinok 53 százaléka úgy véli, hogy a gázai háború regionális háborúvá fog fajulni, Irán közvetlen részvételével.
A válaszadók kisebbsége azonban hosszú távon optimistának tűnik. A palesztinok 41 százaléka és az izraeli zsidók 23 százaléka úgy véli, hogy a jelenlegi háború olyan szélsőséges és példátlan, hogy lehetőséget teremthet egy áttörésre a béke érdekében, hasonlóan az 1973-as jom kippuri háborút követően Egyiptommal aláírt békeszerződéshez.
(TOI)
