Alig van olyan magyar középiskolás, aki ne találkozott volna káros internetes tartalommal – derül ki a ProSuli kutatásából, amelyben 294 szülő adott választ gyermeke netes fogyasztási szokásairól.
A felmérés szerint a 7–10 év közötti korosztály majdnem ötöde látott már felnőtt-tartalmat, és a fiatalok harmada érzett már dühöt vagy szomorúságot, amiért egy-egy posztja nem kapott elég like-ot.
A biztonságos internetezést segítve a DUE Médiahálózat és a Yettel országos edukatív játékot indított Nagy Diák TudatosNet Teszt néven. A vetélkedő célja többek között az, hogy a diákok meg tudják védeni magukat az ártalmas tartalmaktól.
A kutatást végző Yettel ProSuli program iskolákat fog össze, és támogatja a digitális újításra nyitott pedagógusok munkáját. A tanárok képzése mellett a programba beletartozik a szülők és gyerekek segítése a tudatos, biztonságosabb nethasználatban.
Friss felmérésükben 294 szülő adott választ 7 és 18 év közötti gyermeke netes fogyasztási szokásairól. A kutatásból kiderül, hogy már a 7–10 éves gyermekek is meglepően aktívak az online térben, de ebből a szempontból a 11–12 éves életkor a vízválasztó.
A 11-12 év feletti gyermekek már teljes értékű tagjai az online közösségnek.
A 10 évnél fiatalabbak kétharmada használ socialmedia-felületeket: a Facebook/Messenger, a TikTok és a Youtube a három legfontosabb platform a 7–18 évesek között, kamaszkorban az Instagram jelentősége is megnő.
Káros tartalmakkal – álhírek, 18+ tartalom, zsaroló/adathalász üzenet, magát egykorúnak kiadó felnőtt – való találkozás már a 7–10 éves gyerekeknél is gyakori, a szülők több mint fele (56 százalék) számolt be ilyen esetről. Ez az előfordulás a 15–18 év közöttieknél már 86 százalék.
A 7–10 év közötti korosztály majdnem ötöde, 18 százaléka látott már felnőtt tartalmat, a 11–14 évesek 53 százaléka, a 15–18 éveseknek pedig a 65 százaléka.
A szülők harmada nyilatkozott úgy, hogy a gyermekéből negatív érzelmi reakciót (szomorúságot vagy dühöt) váltott ki valamilyen socialmedia-tartalom. Legtöbb esetben kevés like-ról vagy bántó megjegyzésekről volt szó. A szülők 10 százaléka tud olyan esetről, amikor a gyermekük negatív, másokat bántó üzeneteket írt valamilyen felületen, és 18 százalék számolt be arról, hogy gyermekét online zaklatták.
"A fő probléma nem a gyerekekkel, hanem a szülőkkel van"
– fogalmazott a közleményük szerint Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője. Mint mondta, a szülő úgy adja a gyermek kezébe az okostelefont, hogy nem beszélnek a használatáról, nincsenek szabályok, korlátok. A szülők jellemzően nem is rendelkeznek olyan tudással, amivel el tudnák kalauzolni a gyerekeket az online világban.
Mielőtt a gyermek először menne önállóan iskolába, 72-szer elkísérjük őt, felhívjuk a figyelmét arra, hogy az úton áthaladás előtt körbe kell nézni, lámpás kereszteződésnél csak zöld jelzés esetén mehetünk át a zebrán. Ugyanez a szülő okostelefont ad a gyerekkezébe, de a mentális veszélyekre nem készíti fel.
- részletezte.
"Sajnos sokszor a média is fals üzeneteket sugároz, és azt szajkózza, hogy a gyerekek szuperül elboldogulnak az online térben. Ezek után a szülők azt gondolhatják, a gyereknek nincsen szüksége segítségre, a gyerekek pedig simán cikinek éreznék, ha a szülő okítani szeretné őket ebben a témában."
- tette hozzá a szakértő.
"Mindemellett nem szeretném stigmatizálni az okostelefont. A digitalizációnak köszönhetően könnyebb, egyszerűbb lett az életünk, és az oktatásban is komoly szerepet kapott, olyan tudáshoz juthatnak az emberek, amilyenre korábban nem volt példa. Fontos, hogy észrevegyük az előnyeit és a veszélyeit is, az előbbit kihasználjuk, az utóbbira pedig tudatosan felkészüljünk”
– mondta a ProSuli szakmai vezetője.
(Index)
