Ugrás a tartalomra

Evangéliumi bírónő lett a Nemzetközi Bíróság elnöke

A bírónő jelentősen eltérő nézeteket képvisel elődjéhez képest az Izraellel kapcsolatos ügyekben.

A Nemzetközi Bíróság otthonául szolgáló Béke Palota Hágában. - Kép forrása: Peter Dejong/AP

A Nemzetközi Bíróság korábbi elnöke, Nawaf Salam lemondott tisztségéről, hogy Libanon miniszterelnöke legyen, így az alelnöki posztot betöltő Julia Sebutinde lett az ügyvezető elnök.

A bírósági szabályzat értelmében Sebutinde ügyvezető elnökként látja el az elnöki feladatokat 2027 februárjáig, amikor Salam eredeti mandátuma lejárt volna. Sebutinde, egy ugandai keresztény jogász, az első afrikai női bíró a Nemzetközi Bíróság történelmében és jelentősen eltérő nézeteket képvisel elődjéhez képest az Izraellel kapcsolatos ügyekben.

Salam és Sebutinde megközelítései közötti különbség több közelmúltbeli ügyben is megmutatkoztak. Salam ENSZ-nagykövetként 210 alkalommal szavazott Izrael elítélése mellett, 2008-ban beszédet mondott, amelyben „terrorista zsidó szervezeteket” vádolt „szervezett mészárlások” elkövetésével és Izraelt "rasszista és gyarmatosító döntések diadalának" nevezte. Sebutinde viszont egyedüli ellenvéleményt fogalmazott meg a bíróság 2024. januári döntésében, amely Dél-Afrika Izrael elleni népirtási keresetével foglalkozott. Szerinte a felelősség nem kizárólag Izraelt terheli, mivel "a Hamász is legalább is felelős a palesztinok jólétéért" – arra az esetre hivatkozva, amikor a terrorista csoport akadályozta a humanitárius segélyek célbaérését.

Az ügyvezető elnöki kinevezés kulcsfontosságú időszakban történt, amikor a bíróság több Izraelt érintő ügyet tárgyal. Salam távozásával a helyére új bírót választanak az ENSZ Közgyűlésében és Biztonsági Tanácsában február 5-én kezdődő választási folyamat során.

A Sebutinde helyét ideiglenesen betöltő alelnököt a bíróság szabályzata alapján a leghosszabb szolgálati idejű bíró nevezi ki, aki várhatóan Peter Tomka lesz Szlovákiából.

Sebutinde bírói filozófiáját alapos történelmi elemzés jellemzi. Ellenvéleményeiben hangsúlyozta, hogy a régió történelmi összefüggéseit figyelembe kell venni, az ókortól a brit mandátum időszakáig.

„Az ICJ elmulasztotta a kulcsfontosságú kérdések kritikus elemzését”

– írta Sebutinde az egyik különvéleményében, azt állítva, hogy az 1949-es fegyverszüneti vonalakra mint de facto határokra való támaszkodás jogilag problematikus.

Sebutinde szoros kapcsolatban áll Uganda evangéliumi közösségével, különösen a kampalai Watoto Egyházzal. Az ugandai pünkösdi körökbenszéleskörben elterjedt a keresztény cionizmus, amely összhangban áll Sebutinde nemzetközi jog iránti elkötelezettségével.

(CP)

Legfrissebb