Susan Greenfield, világhírű angol idegtudós, író, és a Neuro-Bio Ltd. alapítója a Mandinernek adott interjúban beszélt a modern technológia gyermekekre gyakorolt hatásáról.
„Ma egy olyan világban élünk, ahol csak két dimenzió van: a hallás és a látás.”
– hangsúlyozta Greenfield, aki szerint a 21. századi digitális világ jelentősen eltér az előző évtizedek technológiai fejlődésétől. Korábban a technikai eszközök, mint a nyomda vagy a televízió, az életünk javítását szolgálták, de mára az online tevékenységek és az állandó képernyőjelenlét központi elemmé vált, amely sok esetben háttérbe szorítja az emberi kapcsolatokat.
„Énközpontúak lettünk, mert létrehozunk egy saját világot ahelyett, hogy kapcsolatba lépnénk a szélesebb világgal”
– fejtette ki Greenfield a mandinernek adott interjúban. Úgy véli, a modern életmód elszigeteli az embereket, mert a mindennapi tevékenységeinket képernyőkön keresztül végezzük.
„Ma azonban vásárolsz, munkába mész, randizol, játszol anélkül, hogy akár egyetlen emberi lénnyel is találkoznál ”
– fogalmazott.
A digitális nomádok, azaz a 2005–2010 között született generáció tagjai számára a digitális világ már természetes közeg, így különösen figyelemre méltó, hogyan formálódik személyiségük és társas viselkedésük ahogyan ő fogalmazott:
„a világ legnagyobb irányítatlan kísérletében, ami jelenleg zajlik”
Úgy véli, hogy az állandó képernyőhasználat akadályozhatja a fantázia fejlődését. Ezt a jelenséget az olvasás példájával magyarázza: a könyvek olvasása képzeletet igényel, míg a mozgóképek nem hagynak teret a fantáziának. Hangsúlyozta, hogy „az emberi képzelet hatalmas és nagy ereje van, amit gondozni kell egy gyermekben”.
Greenfield egy másik megközelítésben „elmeváltozásnak” nevezi azt a folyamatot, amelyet a képernyők folyamatos jelenléte idézhet elő, párhuzamot vonva a klímaváltozással. Véleménye szerint az elmeváltozás egy globális, ellentmondásos és precedens nélküli jelenség, amely magában foglalja a videojátékok, közösségi oldalak és keresőmotorok hatását is.
A kutató hangsúlyozza, hogy a digitális technológia hatásai még visszafordíthatók, és a társadalomnak lehetősége van dönteni a jövő életmódjáról. Úgy gondolja, hogy kiegyensúlyozott életmódra van szükség, amelyben a képernyőmentes tevékenységek, a fizikai aktivitás és a személyes kapcsolatok is helyet kapnak.
A kézírás példája is jól mutatja, hogy Greenfield szerint mennyire átalakult a modern gondolkodás folyamata. Úgy véli, hogy a kézírás lelassítja az ember gondolatait, és segít rendszerezni azokat, ami az agy fejlődése szempontjából kedvező hatású lehet. Bár elismeri, hogy maga is gyakran használ digitális eszközöket, mégis aggasztónak tartja a fiatalok képernyőfüggőségét, és úgy fogalmazott, hogy
„ha az ókori görögök visszatérnének és látnának minket, megkérdeznék: mit tettetek a civilizációnkkal?”
Greenfield új könyve, Az agy 24 órája, most először jelent meg magyarul, és célja, hogy közérthető módon mutassa be az emberi tudat működését és annak alakulását a hétköznapi tapasztalatok során. A könyvben az ember egy napján keresztül – reggelizés, munka, alvás, álmok – követhetjük végig, hogyan változik a tudatosságunk.
(mandiner)
