Börtönbe küldik az ukrán pacifistát, aki hitére hivatkozva tagadta meg a szolgálatot
Az ukrán Vitalij Alekcsenkonak fel kell készülnie arra, hogy börtönbe kerül, a rendőrség nemrég figyelmeztette, hogy február 20-án bebörtönzik.
Korábban Alekcsenkot egy év börtönbüntetésre ítélték. Fellebbezéssel élt, de kérelmét január 16-án elutasították és most az ítéletet végre fogják hajtani. Alekszejenko az első rab, akit a katonai szolgálat lelkiismereti megtagadása miatt zárnak be.
Alekcsenkot 2022 júniusában hívták be a hadseregbe. A sorozóhivatalban vallási okokra hivatkozva megtagadta a szolgálatot, ezért büntetőeljárás indult ellene. Szeptemberben az Ivano-Frankivszki Városi Bíróság bírája úgy döntött, hogy egy évre börtönbe kell vonulnia.
Viktor Jelensky, az Etnikai Politikáért és Lelkiismereti Szabadságért Felelős Állami Szolgálat munkatársa a Forum 18-nak kifejtette, hogy a hadiállapot alatt nem érvényesül az alternatív szolgálathoz való jog, ezt a védelmi minisztérium személyzeti osztályának tisztviselője is megerősítette.
Az a rendőrtiszt, akit Alekcsenko letartóztatásával bíztak meg elmondta, hogy nem az ő döntése volt a 46 éves protestáns hívő lecsukása.
"A bíróságtól kaptam a döntést, hogy börtönbe vigyem. Az én feladatom, hogy ezt végrehajtsam"
-fogalmazott.
Alekcsenko maga arra számít hogy börtönbe viszik, azt mondja, hogy készül a büntetésére.
Januári meghallgatása után, amikor elutasították a fellebbezését, Alekcsenko azt mondta, hogy egyetért azzal, hogy megszegte a törvényt. Hozzátette azonban, hogy Isten törvénye szerint nem bűnös.
"Őszinte akarok lenni magamhoz"
-fogalmazott.
Eközben újabb fellebbezést készít elő a kijevi Legfelsőbb Bírósághoz, ugyanakkor az ítéletét már végre fogják hajtani.
Az Ukrán Pacifista Mozgalomhoz tartozó Jurij Szeljazsenko fel van háborodva az ítélet miatt.
"Ez egyértelműen sérti a lelkiismereti szabadsághoz való jogát, és újabb jele az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos súlyos problémáknak Ukrajnában"
- mondta.
"A katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadása nem bűncselekmény, hanem emberi jog, még háború idején is"
-fogalmazott.