A Háttérben című műsorunkban Fekete Rita, a Hit Rádió műsorvezetője beszélgetett Bernek Ágnessel, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ geopolitikai kutatócsoportjának vezetőjével Oroszország geopolitikai szerepéről és a többpólusú világ kialakulásáról.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy mivel Európát az Ural folyó választja el Ázsiától, Oroszország tulajdonképpen melyik földrészhez tartozik. Az orosz lakosság legnagyobb része az európai területen koncentrálódik, azonban az ország területének meghatározó része az ázsiai kontinensen helyezkedik el.
Szakértőnk beszámolt arról, hogy Oroszország az elmúlt pár évben számos fejlesztésbe kezdett. A Krím- félsziget 2014-es annekdatálásával és az orosz-ukrán háború miatt létrejött szankciók következtében szükségessé vált, hogy Oroszország inkább a keleti, déli és északi országokkal erősítse a kapcsolatait.
Vlagyivosztokban minden évben megrendezésre kerül a Keleti Gazdasági Fórum, amelynek célja, hogy ingyen földekkel és jelentős adókedvezményekkel még több befektetőt vonjon be a térségbe.
A transzszibériai vasútvonal felújítása mellett egy vadonatúj vasúthálózat is épült az Amur-vidék mentén, valamint óriási előrelépés volt a Moszkva és Vlagyivosztok között létrejött betonút is.Az észak-déli folyosón eddig 40-50 nap alatt lehetett Szentpétervárról az indiai Mumbaiig eljutni, de az infrastruktúra fejlesztésével ez a távolság már harminc nap alatt is megtehető. – részletezte.
A jeges tengeri hajózás eddig csak nyolc hétig volt lehetséges, azonban nukleáris jégtörő hajók építésével szeretnék elérni, hogy a tengeri közlekedés az év minden napján elérhetővé váljon.
"Sokan nem tudják, de a Kaszpi-tengeri kikötő Asrahanban javarészt iráni tulajdonban van, és Vlagyimir Putyin, orosz elnök nagy terve az, hogy a Dont és a Volgát összekötő csatornán a háború jelenlegi állása szerint orosz területhez tartozó Azovi-tengeren át az iráni hadihajók a Fekete-tengerig is eljuthatnak. Mivel eddig legtöbben azt gondolták, hogy a Fekete-tenger a NATO stratégiai területe, ez mindenki számára új helyzetet jelent"
– magyarázta szakértőnk.
A többpólusi világ egyik oldalán a transzatlanti erőtér, a másik oldalon a kialakulóban levő Kína-központú új eurázsiai szuper kontinens áll. Kína célja egy új világrend megalapítása, amelyben a kulturális különbségeket tiszteletben tartva minden ország egyenlő bánásmódot érdemel.
A Csendes-óceánon végrehajtott hadgyakorlatokat illetően szakértőnk elmondta, hogy mivel a világ legnagyobb haditengerészeti flottájával az Egyesült Államok rendelkezik, annak hogy Oroszország közös hadgyakorlatokat végez Kínával, van egyfajta jelzésértéke, hogy együtt viszont már haditengerészeti fölényben vannak.
"Kínának Taiwan az Ukrajnája"
– magyarázta Bernek.
Ukrajna esetében Oroszország számára Amerika túlzott befolyása jelentette a veszélyt, és ugyanezt látjuk Taiwannál is.
"Nagy kérdés, hogy mi lesz Európával"
– fejtette ki szakértőnk.
A vasfüggöny leereszkedni látszik, de a háború előtt Európa legnagyobb külkereskedelmi partnere éppen Kína volt, és ahhoz, hogy Amerika a helyére lépjen az infrastruktúra nem biztosít kedvező feltételeket áruszállítás szempontjából.
A Sanghai Együtműködési Fórumot először Kína és Oroszország hozta létre, hogy a közös határszakaszokat fegyvermentesítik, de ehhez már Pakisztán, India és Irán is társult, és Szaúd Arábia is jelezte már a csatlakozási szándékát. Egyik fontos célkitűzésük a terrorizmus elleni küzdelem, és mivel közös hadgyakorlatokat is tartanak, ezt nyugaton úgy emlegetik, mint az AntiNATO. – mondta.
