A befolyásolás ma már nem titkos csatornákon zajlik, hanem alapítványokon, hírportálokon és influencereken keresztül – nyíltan, de annál hatásosabban. Horváth József szerint a USAID tevékenysége rég túllépett a humanitárius segélyezésen, és évtizedek óta politikai célokat szolgál.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok által létrehozott USAID ma már messze nemcsak humanitárius célokra működik. A beszélgetésben kifejtette: a szervezet fokozatosan politikai befolyásszerzés eszközévé vált, amely kommunikációs csatornákat, médiumokat és civil szervezeteket támogat – nemritkán célzott politikai szándékkal.
„A USAID Magyarország irányában az elmúlt évtizedek során egy jelentős kapcsolati hálót épített ki.”
Bár tevékenységük nyilvánosan zajlik, Horváth szerint éppen ezért nehéz leleplezni őket:
„Ezeket a nyílt műveleteket a legnehezebb a klasszikus titkosszolgálati módszerekkel leleplezni.”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint az elmúlt két évben 23,5 milliárd forintnyi külföldi támogatás érkezett Magyarországra, amelynek csak kisebb része jött az Egyesült Államokból – a nagyobb részt az Európai Unió különböző alapjai biztosították.
„Az európai adófizetők pénzéből fizetik azokat, akik a saját országaik destabilizálásán dolgoznak.”
A jelentések alapján a támogatásokból médiumok, civil szervezetek, sőt még bírók is részesültek, és Horváth szerint az egyik cél az, hogy ezek a csatornák „napirenden tartsanak bizonyos politikai témákat”, miközben a más véleményeket dezinformációnak bélyegzik és ellehetetlenítik.
A szakértő utalt arra is, hogy a nyilvánosságra hozott USAID-adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a műveletek többsége piaci, kommunikációs vagy technológiai eszközökön keresztül történik, és nehezen bizonyítható.
A romániai választások, a lengyelországi kormányváltás vagy akár Magyar Péter posztjainak kiugró elérései is szerinte rendszerszintű mintázatot követnek, amely mögött politikai és pénzügyi befolyásolás állhat:
„Amikor egy poszt hirtelen kiugróan népszerű lesz, majd visszaáll a normál szintre, érdemes elgondolkodni, hogy nem fizetett támogatás áll-e mögötte.”
– részletezte szakértőnk.
A beszélgetés végén Horváth arra is figyelmeztetett: a választások közeledtével egyre aktívabb befolyásolási próbálkozásokra lehet számítani – Brüsszelből és máshonnan is. Szerinte ezekre nem csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, hanem a rendvédelmi szerveknek is fel kell készülniük.
„A következő időszak tétje, hogy ezeket a befolyásolási műveleteket felismerjük-e – és időben képesek vagyunk-e reagálni rájuk.”
– hangsúlyozta.
