Ugrás a tartalomra

Bibliai időkből származó mészkőbányát fedeztek fel Jeruzsálemben

A kövekből utakat is építettek, amelyeken Jézus is közlekedett a tanítványokkal.

Egy ősi kőfejtő, amelyet Jeruzsálem Har Hotzvim negyedében fedeztek fel. Kép forrása: Emil Aladjem/IAA

A mészkőbánya felfedezése rávilágít arra, honnan származott az építőanyag a Jeruzsálem környéki utak és Heródes király monumentális építkezéseihez.

Nemrégiben egy ásatás során egy hatalmas mészkőbányát fedeztek fel, amelynek köveit valószínűleg 2000 évvel ezelőtt Jézus és tanítványai által járt utak, valamint Heródes király és utódai építkezései során használták fel – közölte az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).

Az IAA egy sajtóközleményben erősítette meg a felfedezést, amely a jeruzsálemi Har Hotzvim negyedben végzett ásatások során került napvilágra. Az IAA szerint ez a legnagyobb ilyen jellegű lelet a második templom korából.

A kövek közül néhány, amelyek egyenként 2,5 tonnát nyomnak, a Dávid városában feltárt Zarándokút burkolataként szolgált.

Ezen a 2000 éves úton maga Jézus és tanítványai is jártak, és összeköti a Siloám tavát – ahol Jézus egy vak embert gyógyított meg – a zsidó templommal, ahol imádkozott.

Az IAA a kövek méreteit és „geológiai jellegzetességeit” vizsgálva megállapította, hogy ezek a kövek valószínűleg a Jeruzsálemben uralkodó királyok építkezéseinél kerültek felhasználásra a második templom időszakában, különösen Heródes király ideje alatt, Kr.e. 37-4 között.

A történelmi források szerint Heródes építkezései közé tartozott a Templom-hegy és maga a templom kibővítése. Emellett a városban számos impozáns középület – paloták és erődítmények – is épültek, amelyekhez hatalmas mennyiségű, kiváló minőségű építőanyagra volt szükség. Az ilyen jellegű monumentális építkezések Heródes utódainak uralma alatt is folytatódtak.

Heródes uralkodása alatt a Júdeai régió virágzott, és a régészek úgy vélik, hogy a bányából származó köveket a jeruzsálemi templom kibővítésére, a Heródium – Heródes temetkezési emlékműve – és Caesarea kikötővárosának építésére használták fel.

Az IAA ásatásai választ adhatnak arra, hogy honnan szerezte a Heródes család az építőanyagokat jeruzsálemi projektjeikhez - állítja a Bibliai Régészeti Társaság (BAS).

Eddig körülbelül egy hektárnyi területet tártak fel a bányából, de a helyszín még több titkot rejthet.

A régészek több tucat különböző méretű építőkőre, valamint a kőtömbök kitermelésére szolgáló árkokra bukkantak – olvasható az IAA sajtóközleményében.

A köveket azonban nemcsak a Heródes által épített templomnál, hanem a jeruzsálemi Templom-hegynél is felhasználták. I. Heródes Agrippa, Heródes unokája, szintén ezeket az anyagokat használta Jeruzsálem „Harmadik falának” és más első századi palotáknak, épületeknek az építéséhez.

(CP)

Legfrissebb