Bajban a mianmari keresztények: az ENSZ-hez fordultak segítségért

Az Európai Parlament, az ENSZ és más parlamenti testületek előtt tanúskodott Salai Za Uk Ling emberi jogi aktivista, a Chin állam Emberi Jogi Szervezetének ügyvezető igazgatóhelyettese a Mianmarban zajló keresztényüldözéssel kapcsolatban - számol be a UCA news.

A 2021-es februári puccs óta a Mianmart elborító erőszak a kínai népet sújtja a legsúlyosabban.

Az imahelyek elleni aránytalan és válogatás nélküli támadások exponenciálisan megugrottak, amelynek következtében közel 100 vallási épületet romboltak le vagy rongáltak meg, amelyek többsége keresztény templom

– hangsúlyozta.

A biztonsági erők meggyilkolták a kínai lelkipásztorokat, és néhány esetben a holttestüket is megcsonkították. A Thantlang ellen két évvel ezelőtt elkövetett támadásban több mint 300 kínait öltek meg. Körülbelül 60 000-et üldöztek Indiába

– részletezte.

Az emberjogi aktivista szerint a vallási üldözés egyidős magával a független Mianmarral, mivel

"Az 1948-as függetlenség óta az egymást követő katonai rezsimek és polgári kormányok nyíltan felhasználták az államhatalmat az etnikai-vallási kisebbségek marginalizálására és elnyomására a nemzetépítés militarista megközelítése során."

"Történelmünk során azonban soha nem volt olyan rossz a mianmari keresztény közösségek helyzete, mint napjainkban."

A 2021. februári puccs óta elmondása szerint a mianmari hadsereg kiterjedt légibombázásokat hajtott végre az etnikai kisebbségi területeken: a tüzérségi és gyújtogatási támadások célpontjai civil otthonok és infrastruktúra, köztük kórházak, iskolák és imahelyek voltak.

A konfliktus elől menekülő és templomokban, kolostorokban vagy mecsetekben menedéket kereső civilek így könnyű célpontjai a légi bombázásoknak és a szárazföldi hadműveleteknek is.

Hangsúlyozta, hogy ezek az akciók közvetlenül sértik a nemzetközi humanitárius jogot, például a genfi egyezményeket és a Római Statútumot.

"Szülővárosomban az elmúlt két és fél évben a légicsapások és bombázások következtében 30 vallási építményt semmisítettek meg. A várost megtizedelték, és mintegy 12 ezer lakosnak kellett végleg elhagynia otthonát.

Za Uk Ling szerint az egymást követő rezsimek politikai hasznot húztak a buddhista nacionalista program népszerűsítéséből és a vallási kisebbségek aktív elnyomásából.

Arra kérem a vallási vezetőket és a keresztény közösségeket világszerte, hogy (...) követeljék kormányaiktól - különösen itt a Fülöp-szigeteken -, hogy tegyenek lépéseket.

Ling továbbá felszólította a világot, hogy és ismerjék fel hogy a mianmari vallási kisebbségeknek, nem csak erkölcsi felháborodásra, hanem konkrét tettekre van szükségük, hogy meg tudják állítani a Min Aung Hlaing-rezsimet abban,

"hogy katonai támadásokat hajtsanak végre ellenünk, az Önök testvérei ellen a Krisztusban."