A legtöbb vallásos ember többet imádkozott a koronavírus járvány idején. Ez nemcsak az (evangéliumi) keresztényekre, hanem a muszlimokra és a buddhistákra is igaz.
Ez derül ki a Bertelsmann Alapítvány csütörtökön közzétett "Religion Monitor 2023" című német kutatásából. Eszerint az evangélikus szabadegyháziak valamivel vagy jelentősen (31 százalék) többet imádkoztak mint korábban. A muszlimoknál 24 százalék, a buddhistáknál pedig 43 százalék volt ez az arány.
Az ortodox keresztények (15 százalék), a protestánsok (10 százalék) és a katolikusok (9 százalék) körében ez az arány lényegesen alacsonyabb volt.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a német válaszadók mintegy harmada (34 százalék) többet gondolkodott az élet értelméről a világjárvány idején, mint előtte. A megkérdezettek háromnegyede azt mondta, hogy a világjárvány idején többet tett mások megsegítéséért, a vallásos emberek aránytalanul nagy arányban képviseltették magukat ebben a csoportban.
Ennek ellenére a polgárok a családot (90 százalék), a tudományt (85 százalék) és a szomszédokat (74 százalék) tekintették segítségnek és majdnem minden második ember számára a politika (48 százalék) volt meghatározó. A vallás az utolsó helyen állt 29 százalékkal.
