Nem alkotmányellenes az ami történt, nevezetesen az, hogy az anyakönyvi eljárásban faktumokra kíváncsi a jog, hiszen a jog nem tud mit kezdeni azzal, hogy egyébként valaki önmagát hogyan definiálja, hanem tényekkel tud dolgozni és itt ebben a jelen esetben a születési nem az ami faktumszerűen leírható, hiszen az egy biológiailag meghatározott, tényszerűen rögzített faktum, nem lehet rá mást mondani. Az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszóma alapján megállapítható, hogy valaki vagy férfinek, vagy nőnek született. Az ebben bekövetkezett saját önazonosság alapján akár hormonterápiával, akár műtéti eljárásokkal való változtatást azt a jognak, vagy az anyakönyvi eljárásnak nem kötelessége követni. Ugyanakkor nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az adott személy az férfiként, avagy nőként látta-e meg a napvilágot, hiszen ebből nagyon sok következmény fakad, ugyanis a nemet, azt mondjuk ki, nem lehet megváltoztatni. Tehát lehet hormonterápiára járni, lehet, hogy a hangja megváltozik valakinek, lehet műtéti eljárásokon átesni, de ettől még ugye a kromoszómák azok adottak, tehát elsősorban ugye az egészségügyi vonatkozásai fontosak ennek, és ezt ki is mondja az alkotmánybírósági határozat – mondta el vendégünk dr. Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója.
Műsorvezető: Varga Zoltán Szerkesztő: Barna Erika
