Ori Bar Nur és csapata izomsejtek laboratóriumi tenyésztésével foglalkozik egy Zürich-i laboratóriumban. Kutatásaikhoz egérsejteket használnak elsődleges modellként, de szándékaikban áll a emberi és a tehénsejtekben rejlő lehetőségeket is feltárni.
A sikeresen kitenyésztett emberi izomszöveteket sebészeti célokra használnák, míg az emberi izom-őssejteket izombetegségekben szenvedők terápiájában alkalmaznák majd. A tehénizomszövet laboratóriumi termesztése a húsipart is átalakítaná azáltal, hogy az állatok levágása nélkül lehetne húst előállítani. - számol be a Scitechdaily.
A tudósok most a hangsúlyt az izom-őssejtek optimalizálására és biztonságosabbá tételére teszik, amely egy új megközelítésnek köszönhetően úgy tűnik, sikerült is nekik.
Más kutatókhoz hasonlóan az ETH tudósai jelenleg egy könnyebben növeszthető sejttípust használnak kiindulási anyagként az izomsejtek előállításához, az úgynevezett kötőszöveti sejteket.
Ezeket molekulák és fehérjékből álló "koktél" segítségével átprogramozzák, amelynek köszönhetően a sejtek izom-őssejtekké alakulnak át, gyorsan szaporodnak és izomrostokat kezdenek termelni.
"Ez a megközelítés lehetővé tette számunkra, hogy nagy mennyiségű izomsejtet állítsunk elő."
- magyarázta Xhem Qabrati, a Bar-Nur csoport doktorandusza, a tanulmány egyik társszerzője.
A felhasznált koktél, egyik fontos összetevője a MyoD nevű fehérje, ez szabályozza bizonyos izomgének aktivitását a sejtmagban, és a tudósoknak arra kellett rávenniük ezeket a sejteket, hogy elkezdjék a MyoD termelését a sejtmagban.
Az új eljárásról a kutatók az NPJ Regenerative című folyóiratban számoltak be, ők az elsők, akik géntechnológia segítsége nélkül programoztak át kötőszöveti sejteket izom-őssejtekké.
Az így előállított izomsejtek teljesen működőképesek, ahogyan at a kutatók a Duchenne-izomdisztrófiában szenvedő egereken végzett kísérletek során kimutatták.
Ez a ritka, örökletes betegség az embereknél az izomstabilitáshoz szükséges fehérje hiányát okozza, amely azt jelenti, hogy az érintetteknél fokozatos izomsorvadás és bénulás következik be.
A kutatás során a tudósok a nem hibás őssejteket injektáták az egerek izmaiba, amelynek következtében kimutatták, hogy az egészséges őssejtek javított izomrostokat képeztek az izmokban.
"Az ilyen jellegű izom-őssejt-transzplantáció különösen hasznos lehet az előrehaladott Duchenne-rendellenességben szenvedő betegek számára, akiket már súlyosan érint az izomsorvadás"
- magyarázza Inseon Kim, a Bar-Nur a csoport egyik doktorandusza és a tanulmány vezető társszerzője, valamint hozzátette, hogy ezzel a módszerrel egy napon majd az emberi betegeken is segíthetnek majd.
Bar-Nur csapata arról is beszámolt, hogy egy másik kutatásban szeretnék az eredményeiket beépíteni a tehénsejtekkel folytatott munkáikba. Remélik, hogy ez a módszer segíthet az állati izom-őssejtek tenyésztésére irányuló kutatások elősegítésében, amelyet a hústermelésben alkalmaznának, fagyasztásra szánt húsok előállításához.
