Bukarest utcáin egyre több olyan falfirka és matrica tűnik fel, amelyek a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítik. Az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet (INSHR-EW) kutatója, Adina Marincea szerint ezek a jelenségek a szélsőjobboldali eszmék térnyerését jelzik, és a kisebbségek megfélemlítésének eszközeként szolgálhatnak – számol be a Mandiner.
A fasiszta és neolegionárius propaganda felerősödése egybeesik azzal, hogy a novemberi elnökválasztás – később érvénytelenített – első fordulójában a szélsőjobboldali nézeteket valló Calin Georgescu független jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Marincea szerint ez a jelenség különösen veszélyes, mert normalizálhatja az ilyen jelképek jelenlétét a köztereken, és QR-kódokon keresztül új követőket toborozhat.
A kutató hangsúlyozta, hogy a Vasgárda – a legionárius mozgalom egykori félkatonai szárnya – által használt jelképek megjelenése Bukarest utcáin a hatóságok tűrőképességét is tesztelheti. Tapasztalatai szerint a román hatóságok nem lépnek fel határozottan ezek ellen a megnyilvánulások ellen, pedig a vonatkozó jogszabályok már 2002 óta tiltják a fasiszta szimbólumok használatát.
Marincea példaként említette a Corneliu Zelea Codreanu sírjánál évente megrendezett megemlékezéseket, ahol legionárius jelképeket és köszöntéseket használnak anélkül, hogy a hatóságok közbelépnének. Hasonlóképpen nem szankcionálják azokat sem, akik Ion Antonescu arcképével ellátott pólókat árulnak vagy nyilvánosan tagadják a holokausztot, akár a bukaresti parlamentben is.
A G4Media hírportál cikkét több olyan fotóval illusztrálta, amelyeket a „Változást akarunk” nevű civil mozgalom aktivistái készítettek. A képeken a Vasgárda jelképe, a legionárius mozgalom alapítására utaló „1927” felirat, Codreanu arcképe, valamint a „Visszatértünk!” és az „Éljen a Légió és a Kapitány!” köszöntések láthatók.
A jelenség nem új keletű: a bukaresti polgármesteri hivatalnak tavaly például 80 olyan közlekedési táblát kellett kicserélnie, amelyeket szélsőséges szimbólumokkal firkáltak össze, és nem lehetett őket letisztítani.
Ahogyan azt a Rubicon is megírta, a Vasgárda, vagyis a Mihály Arkangyal Légiója, a román szélsőjobboldal egyik legjelentősebb mozgalma volt a 20. században. A Corneliu Zelea Codreanu által 1927-ben alapított csoport vallásos, ultranacionalista ideológiát hirdetett, és számos erőszakos cselekményt követett el. A legionáriusok politikai gyilkosságokkal és pogromokkal igyekeztek megszilárdítani hatalmukat. Például 1940 novemberében több mint 60 személyt mészároltak le a jilavai börtönben. A Yad Vashem szerint 1941 januárjában a Vasgárda felkelést robbantott ki Ion Antonescu kormánya ellen Bukarestben, amely három napig tartott. Ennek során mintegy 127 zsidót gyilkoltak meg. A legionáriusok embereket hurcoltak el az utcákról és zsinagógákból, majd különböző helyszíneken kivégezték őket. Közben fosztogatták és megrongálták a zsidó közösség otthonait és üzleteit, sőt szent iratokat, például Tóra-tekercseket is meggyaláztak.
A Yad Vashem információi alapján Ion Antonescu 1941 januárjában, amikor a legionáriusok lázadást robbantottak ki ellene, leverte őket és egyeduralomra tett szert. Antonescu rezsimje aktívan részt vett a holokausztban: a román hadsereg és csendőrség tömeges deportálásokat és kivégzéseket hajtott végre, különösen Besszarábiában, Bukovinában és a németek által átadott Transznisztria területén. A becslések szerint körülbelül 280 –380 ezer zsidót gyilkoltak meg a román hatóságok közreműködésével. A háború végén Antonescut elfogták, 1946-ban háborús bűnei miatt bíróság elé állították, halálra ítélték és kivégezték.
