A tálibok legújabb intézkedésével ismét súlyosbították a nők jogainak korlátozását Afganisztánban: mostantól a nők nem hallhatják más nők hangját nyilvános helyeken.
A Telegraph szerint Khalid Hanafi tálib tisztviselő bejelentette az új intézkedést, bár annak részletei egyelőre nem ismertek. Hanafi így fogalmazott:
„Amikor egy felnőtt nő imádkozik, és egy másik nő elhalad mellette, nem szabad olyan hangosan imádkoznia, hogy azt a másik hallja.”
Hozzátette, hogy "ha még az imádkozás közben sem hallhatják a hangjukat, hogyan engedhetnék meg nekik, hogy énekeljenek?"
Egy emberi jogi aktivista szerint, akit a Telegraph idézett, felmerül a kérdés, hogy „a nők, akik egyedül tartják el családjukat, hogyan vásárolhatnak élelmet, kérhetnek orvosi ellátást, vagy élhetnek egyszerűen, ha még a hangjukat is elfojtják?”
Egy Kabulban élő nő elmondása szerint Hanafi kijelentései „mentális kínzást” jelentenek számukra, és az afganisztáni élet a nők számára „hihetetlenül fájdalmassá vált.”
„Afganisztán feledésbe merült, ezért nyomnak el minket – naponta kínzásnak vagyunk kitéve”
– mondta.
„Azt mondják, nem hallhatjuk más nők hangját, és nem értem, honnan jönnek ezek a nézetek.”
– tette hozzá.
2021 augusztusában, közel 20 évvel azután, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megdöntötték a tálib rezsimet, a Biden-adminisztráció kivonta csapatait Afganisztánból. A tálibok azonnal visszafoglalták az országot, amely káoszhoz, ezer afgán evakuálásához és 13 amerikai katona halálához vezetett a kabuli repülőtéren történt bombatámadásában.
Noha Joe Biden elnök ígéretet tett arra, hogy gazdasági eszközökkel védi majd az emberi jogokat Afganisztánban, a tálibok továbbra is láthatóan következmények nélkül vezetik be a szigorú saría törvényeket. Például augusztusban több „erény és bűn” törvényt vezettek be, amelyek kötelezik az afgán nőket, hogy eltakarják az arcukat a házon kívül, ne beszéljenek nyilvánosan, és minden alkalommal kísérje őket egy férfi, ha kimozdulnának otthonról.
„Ez teljesen elfogadhatatlan
– jelentette ki Ravina Shamdasani, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője.
„Felszólítjuk a de facto hatóságokat, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül ezt a jogszabályt, amely egyértelműen sérti Afganisztán nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit "
– mondta.
(CP)