Pauline Quillon újságíró szerint a transznemű mozgalom azért sikeres, mert a nagyvállalatok hatékony “marketing terméknek” tekintik a transz gyermekeket.
Míg más társadalmi mozgalmak, például a feminizmus vagy az azonos neműek párkapcsolati lobbijainak népszerűsítése évekig tartott, addig transznemű mozgalom pillanatok alatt teret nyert. Az önrendelkezési jog, különösen a kiskorúak esetében, globális jelenség - mondta Pauline Quillon a Famille Chretienne francia lapnak. Jól ismeri a témát, hiszen "Felmérés a nemi diszfóriáról. Értsd meg jól, hogy valóban segítsd a gyerekeket” címmel írt könyvet a témával kapcsolatban.
"A transznemű mozgalom a nemzetközi szervezetek kifejezett kívánságára válaszol"
- állítja.
Az emberi jogi szakértők már 2006-ban aláírtak bizonyos alapelveket, amelyeket olyan normáknak szántak, amelyeket ideális esetben minden államnak be kellene tartania a szexuális irányultság és a nemek tekintetében.
Ma ezek az elvek erkölcsi iránytűként és jogi hivatkozási alapként szolgálnak, még akkor is, ha nincs jogi kötőerejük - mondja Quillon. 2017-ben a csoport egy olyan cikkel bővítette az elveket, amely kötelezi az államokat, hogy bármely életkorban fogadják el a nemek törvényes megváltoztatását, és védjék a gyermekek önrendelkezési jogát.
Nyílt Társadalom
Quillon szerint a transznemű mozgalom egyik legjelentősebb támogatója a Nyílt Társadalom Alapítvány. A Nyílt Társadalom határozottan kiáll a transz emberek önrendelkezési joga mellett, beleértve a gyermekeket is. Dollármilliókat fektet be olyan civil szervezetekbe, politikai pártokba és nemzetközi intézményekbe, amelyek a transzneműek jogait propagálják.
Quillon továbbá arra figyelmeztet egy keresztény-konzervatív civilszervezet (a European Center for Law and Justice) tanulmánya alapján, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába.
A szóban forgó kutatás kimutatta, hogy az Emberi Jogi Bíróság 100 bírája közül 22 kapcsolódik a Nyílt Társadalom Alapítványhoz.
Ultrakapitalista kisebbség
A pénzügyi motívumok döntő szerepet játszanak a transznemű mozgalomnak szánt nagy összegű adományokban - állítja Quillon.
"Úgy tűnik, hogy a transzlobbi nem egy elnyomott kisebbségből indul ki, hanem inkább egy pici ultrakapitalista kisebbségből, aminek anyagi érdekük fűződhet a transznemű ideológia népszerűsítéséhez és a test műtétekkel és vegyszerekkel történő átalakításának elbagatellizálásához"
- mondja.
"A transz gyermeket úgy mutatják be, mint az új hőst, az identitás új meghódítóját"
-fogalmaz.
Quillon szerint a vállalatok számára vonzó, ha a profitra való törekvést összekapcsolják a kisebbségi jogok védelmével.
"Az üzlet és a szórakozás összekapcsolása ez, a “jó védelme” úgymond, miközben az üzlet nyereségessé válik"
- magyarázza, hozzátéve, hogy a transz gyerek remek üzleti fogás, mivel jól eladható, hiszen lenyűgözi az embereket.
"Egy másik előnye pedig az, hogy a márkák javíthatják az imázsukat azzal, hogy garanciát adnak maguknak a progresszivitásra"
-emeli ki.
Megújult kapcsolat a testtel
Quillon szerint azonban a transznemű mozgalmat nem csak pénzügyi érdekek vezérlik. Szerinte a közgondolkodás átalakítása is célja.
"Új kulturális és intellektuális keretet teremt, amely a testtel való teljesen megújult kapcsolaton alapul"
-állítja.
Végső soron az önmeghatározásról szóló egész vita az abszolút szabadság iránti végső igényről szól.
"A transzgenderizmus szerint a test olyan anyag, amelyet tetszés szerint lehet formálni. Az elme ráerőlteti a testre a maga törvényeit. Miután formálható anyaggá vált, megszabadulva szexuális állapotától, az többé nem jelent semmilyen korlátot vagy frusztrációt"
-fejtette ki.
A transzneműség végső veszélye az, hogy az emberek függővé válnak a gépektől és azon iparágaktól, amelyek a testi megjelenésük fenntartásához szükséges hormonokat állítják elő.
"Az emberek elcserélik a testi korlátjaikat az autonómiájukért. A test többé nem szent, hanem egy piacnak kiszolgáltatott termék"
-tette hozzá.
Érzelmi zsarolás
A francia Judith, a Famille Chretienne nevű lapnak adott interjújában mesélt arról, hogy tapasztalatai alapján milyen gyorsan lehet valakit a transznemű ideológiába belerángatni.
Judith gyermekként másnak érezte magát, mint a többiek. Autizmust diagnosztizáltak nála, de ez nem oldotta meg a kellemetlenségeit. Ehelyett az interneten kezdett olyan embereket keresni, akik megértik őt. Így talált transznemű netes fórumokra.
"Ezek olyan helyek voltak, ahol szabadon beszélhettem a nemi identitásomról, de az autista vonásaim okozta problémákról, a társas kapcsolatokkal összefüggő nehézségeimről, és a depressziómról is. Ezek az emberek ugyanezen mentek keresztül"
- magyarázza.
Ezeknek az online közösségeknek azonban az a hátránya, hogy érzelmi nyomást gyakorolnak a tagjaikra.
"A transz közösségben valódi érzelmi zsarolás folyik"
- mondja Judith.
"Azt az elképzelést sulykoljuk, hogy a nemi diszfória egyetlen gyógymódja a fizikai átalakulás"
-mesélte.
Mivel édesanyja óvatos volt, és nem engedte Judithnak, hogy gyorsan ugorjon bele egy nemátalakító műtétbe, ezért volt ideje átgondolni a dolgokat. Ez vezetett oda, hogy felfedezte a transznemű közösség sötét oldalát. Például elkezdte zavarni, hogy a nőként azonosított férfiak nem megfelelően viselkedtek kiskorúakkal szemben. Továbbá bosszantotta, hogy a közösség agresszív volt azokkal szemben, akik nem tartoztak hozzá.
"Zavart, hogy a tagok egy része üvöltött másokkal, amiért azt mondták, hogy "transzszexuális" és nem azt, hogy "transznemű"
-emelte ki.
Végül Judith olvasott olyan emberekről, akik leállították a nemváltoztatási folyamatokat, és felismerte bennük önmagát.
"Rájöttem, hogy a transz-identifikált nő tipikus profilja vagyok, aki végül “detranszmisszióba” kerül: autista vagy ADHD-s, étkezési zavarral küzdő személy, biszexuális vagy leszbikus szexuális orientációval, szociálisan elszigetelten, aki nem ismeri fel magát női szerepekben"
-mesélte.
Judith végül is arra a döntésre jutott, hogy nem megy el a nemi átalakításra.
"Végül is élveztem, hogy nő vagyok"
-hangsúlyozta.
Azt nyilatkozta, hogy sajnálja, hogy nem állt rendelkezésére valaki, aki elmondta volna neki, hogyan változik a teste a pubertáskorban, és reálisabb normákat adott volna neki a nőiességről.
"Nem normális, hogy nagy kényelmetlenséget okoz, az hogy lány vagy, és szorongsz amiatt, mert nem felelsz meg a szépségszabványoknak. Elengedhetetlen, hogy beszéljünk ezekről a tünetekről, és ne keressünk könnyű menekülési lehetőséget, amilyennek a transz identitás tűnhet"
-emelte ki.
Tóth Fruzsina / CNE
