A pápa és Emmanuel Macron is a béke mellett szólalt fel Rómában

Október 23. és 25. között tartották Rómában a vallási vezetők 36. világtalálkozóját a békéért, a II. János Pál pápa által 1986-ban Assisiben összehívott találkozó szellemében - számolt be a Magyar Kurír.

A megnyitón két ország államfője is felszólalt. A házigazda Olaszország nevében Sergio Mattarella köztársasági elnök úgy vélte, hogy a béke nem egy pillanat műve, hanem „folyamat, amely bátorságot, eltökéltséget, politikai akaratot”, de emellett „az egyes ember erőfeszítéseit is kívánja”. „Szent háború” nem létezik, annál inkább szükség van a „szent békére”.

Nagy várakozás előzte meg Emmanuel Macron francia köztársasági elnök felszólalását. A francia államfő meglepően személyes hangú, előre meg nem írt beszédet mondott.

Kiemelte: a jelenlegi helyzetre az jellemző, hogy sokan beszélnek a győzelemről mint célról, a békéről szólni azonban ennek fényében nem könnyű, sőt: egyesek számára árulásként hat, viszont mégsem lehet a partvonalon maradni.

Mit keres egy markánsan világi állam, Franciaország elnöke egy vallásközi találkozón? – tette föl a kérdést.

„Andrea Riccardi kérésére összeszedtem a gondolataimat arról, mit várok jelen minőségemben a vallásoktól”

-mondta, majd kifejtette, hogy várakozásai között szerepel, hogy a vallások „álljanak ellen”, amikor a hatalom saját céljaira akarja felhasználni őket, és amikor velük akarja igazoltatni az emberi jogsértéseket. A vallások sokat tehetnek a békéért, hiszen a népek lelkéhez szólnak.  Elmondása szerint a békéhez át kell vennünk valamit a másikból, „be kell magunkat szennyezni” vele, elfogadva a különbözőségünket. Mint elmondta, ez kényelmetlenséggel járhat és bátorságot igényel.

A miniszterelnök közvetlenül Ferenc pápával is tárgyalt vatikáni látogatása során. Beszámolók szerint Macron sürgette a pápát, hogy vegye fel a kapcsolatot Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak tárgyalóasztalhoz kell ülnie az ukrajnai béke érdekében.

"Szükségünk van arra, hogy az Egyesült Államok tárgyalóasztalhoz üljön az ukrajnai békefolyamat előmozdítása érdekében"

- mondta a francia elnök. Sürgette továbbá a pápát, hogy forduljon Kirill orosz ortodox egyházi pátriárkához és Putyin orosz elnökhöz, hogy "segítsen békét teremteni Ukrajnában".

Orbán Viktor Twitteren üdvözölte a francia miniszterelnök álláspontját.

"Emmanuel Macron elnök felszólítja az Egyesült Államokat, hogy "üljön le egy asztalhoz, hogy előmozdítsa a békefolyamatot #Ukrajnában". Üdvözöljük a klubban, Emmanuel!"

-írta a magyar miniszterelnök bejegyzésében.

Az október 23-tól 25-ig tartó találkozó utolsó programján Ferenc pápa vezette a keresztények imáját, melyet egy időben tartottak más vallások képviselőivel, illetve a zárószertartáson felolvasták a résztvevők közös békefelhívását is.

"Helyezzük vissza a békét jövőképünk középpontjába, személyes, társadalmi és politikai cselekvésünk központi céljaként, minden szinten! A konfliktusokat a párbeszéd fegyverével oldjuk meg!"

-emelte ki záróbeszédében Ferenc.

"Induljunk el újra együtt a párbeszéddel, mely hatékony gyógyszer a népek egymással való megbékélésére! Fektessünk be minden lehetséges párbeszédbe! A béke mindig lehetséges! Soha többé háborút! Soha többé ne álljunk szemben egymással!"

-hangzott el utána a közös békefelhívásban.

Mint ahogy arról a Hit Rádió is beszámolt, Leonyid Szevetyanov, az Ortodox Egyház Világszövetségének elnöke azt jelentette be a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint, hogy Ferenc pápa azt is felajánlotta, hogy kész tárgyalásokat folytatni a Vatikánban Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között a konfliktusok megoldása érdekében.

A másik két ábrahámi vallás nevében Haïm Korsia, Franciaország főrabbija, illetve Mohamed bin Abdul Karim al-Issza sejk, a Muszlim Világszövetség főtitkára szólalt fel. A főrabbi elmondta: Ukrajnában most volt ideje a háborúnak, de jöjjön el végre a béke ideje. A sejk a teológiai gondolatokba politikai-nemzetközi jogi megfontolásokat is vegyített. Az ENSZ szerepét erősítendőnek vélte, és ostorozta a Biztonsági Tanács állandó tagjai által élvezett vétójogot, mint ami a világszervezetet gyengíti, s ami véleménye szerint egyébként mélyen antidemokratikus. Szerinte az ENSZ nem engedhet abból, amire létrehozták, s ez pedig a béke biztosítása a világban.

(Magyar Kurír)