Gondolatolvasó csúcstechnológia: A mesterséges intelligencia tényleg nem ismer határokat

A Texas Austin Egyetem kutatói sikeresen létrehoztak egy olyan mesterséges intelligencia rendszert, amely képes az ember agyi tevékenységeit lefordítani egy egyszerű, olvasható nyelvre.

A szemantikus dekódoló néven ismert csúcstechnológiás eszköz a ChatGPT és a Google Bard által is alkalmazott hasonló technológia felhasználásával műtét vagy speciális implantátum nélkül képes minderre.

Az úttörő találmány egy fMRI – szkenner és a dekódoló együttes alkalmazásával tudja átírni az ember gondolatait egy bonyolult folyamat következtében.

A tesztalanyokat arra utasították, hogy a szkennerben tartózkodva hallgassanak meg több órányi podcast anyagot mielőtt megpróbálják dekódolni gondolataikat azáltal, hogy gondolatban elmesélnek egy történetet.

"Ez az, ami lehetővé teszi, hogy a gép pusztán az agyi aktivitásból megfelelő szöveget tudjon generálni"

– áll az egyetem közleményében.

A mesterséges intelligencia még nem képes arra, hogy szóról szóra leírja a gondolatokat, azonban a kutatók úgy tervezték meg, hogy a mondottak, vagy a gondoltak lényegét próbálja meg rögzíteni. Meglepő módon az esetek közel a felénél nagyjából vagy szinte teljesen megegyezett a leirat az ember gondolatával.

A kísérlet során például volt olyan, aki arra gondolt, hogy ,,még nincsen jogosítványom, amelyet a mesterséges intelligencia úgy fordított le, hogy még el sem kezdett tanulni vezetni.

A kutatók a gondolatolvasó csúcstechnológia fejlesztésével olyan embereknek szeretnének segíteni, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak beszélni, vagy például egy stroke következtében elveszítették a beszédre való képességüket, azonban tisztában vannak azzal, hogy a mesterséges intelligencia rossz kezekbe is kerülhet.

"Nagyon komolyan vesszük az aggodalmakat, hogy ezeket az eszközöket akár rossz célokra alkalmazhatják, ezért mindent megteszünk majd annak érdekében, hogy ezt elkerüljük"

- mondta Jerry Tang, a kutatás vezető munkatársa.

"Biztosítani akarjuk az embereket arról, hogy a technológiát kizárólag abban az esetben használják majd ha az a segítségükre válik, és bele is egyeztek"

- tette hozzá.

Alex Huth, a kutatás vezető professzora úgy véli, hogy rendkívül korlátolt annak a lehetősége, hogy a technológiát rosszindulatú célokra tudják alkalmazni, mivel az illetőnek legalább tizenöt órát kell mozdulatlanul töltenie az MRI szkennerben, hogy az valóban jól tudjon működni.

A kutatócsoport beszámolói szerint az emberek könnyen meg is tudták hiúsítani teljes mértékben a dekódolást, főként azzal, ha például állatokra gondoltak.

"Jelenleg, amíg a technológia ilyen korai stádiumban van, fontos, hogy szorgalmazzuk az emberek és  magánéletük védelmére szolgáló irányelvek meghozatalát, valamint szabályokat kell hoznunk arra is, hogy mire lehet majd használni ezeket az eszközöket"

– részletezte Huth.

(NYP)