A Happy Day mai adásában:
- 00:00 Megvallás Németh Sándorral
- 03:16 Bibliaolvasás EFO: II. Királyok 20-22. rész
- 17:37 Épülj be Krisztus testébe - Németh Sándor prédikáció részlet
- 19:29 F. F. Bosworth: Krisztus, a gyógyító - 5. fejezet, 5.rész
- 31:46 Hogyan vezet minket Isten Szelleme? - Szobota Zoltán
A Happy Day mai adásában:
Németh Sándor: Szeretnélek benneteket megkérni, hogy velem együtt mondjatok el egy-két igét, mert a hittel hiszünk az igazságban, és szájjal valljuk meg az üdvösségünkre. Mert hiszem, hogy Jézus Krisztus meghalt az én bűneimért, és föltámadott az én megigazulásomért, és hiszem, hogy Ő az én főpapom, aki fölment a mennyekbe, és az Atya jobbján foglal helyet, és Ő az, aki szent szellemmel és tűzben meríti mindazokat alá, Akik hisznek ő benne, és veszik a Szent Szellemet.
És hiszek abban, hogy a Szent Szellem eljött. Hiszem, hogy a Szent Szellem Úr, Isten személy. És hiszem, hogy a Szent Szellem, aki megelevenít engemet, mert megvan írva, hogy a test... Az nem használ semmit. Szellem az, amely elevenít. És hiszem, hogy Isten szelleme bennem van, ezért az én testem, a Szent Szellemnek a temploma.
És nagyobb az, aki bennem van, mint aki a világban van. És ezért a mai napon is veszek erőt, mert eljött rám a Szent Lélek. És Jézus Kisztusokat! Jézusnak a tanulja vagyok, és hiszem, hogy mindenre van erőm, a názárt Jézus Krisztusban, aki minden erővel megerősít engemet, mert a názárt Jézus felvitte a gulgotai kereszt fel a testében a bűneimet, erőtlenségeimet, És megfeszítetett erőtlenségben, de föltámadott Isten ereje által, hogy én Isten erejébe vetett hitből éljek, halleluja, és hiszem, Hogy az ő sebeiben meggyógyultam, ezért az Úr Jézus nevében hatalmat veszek minden betegség, minden erőtlenség, minden átok fölött a názeti Jézus nevében és megparancsolom neki, Hogy távozzatok tőlem, hagyd el a testemet, belső és külső testrészeimet a názeti Jézus nevében.
Hallelujah! Amen! Dicsőség Istennek!
Diószegi Dávid: És azt mondta neki. Ezt mondja az örökkévaló, rendezd el a dolgaidat, mert nem fogsz meggyógyulni, hanem meghalsz. Ennek hallatára ezékiás a fal felé fordult, és így könyörgött az örökkévalónak. Ó, örökkévaló, kérlek, emlékezz rá, hogy hűséges voltam hozzád, és teljes szívemmel azt tettem, amit helyesnek látsz.
Így könyörgött a király, és keservesen sírt. Ézsaiás elment a királytól, de csak a palott a középső udvaráig ért, amikor az örökkévaló ismét szólt hozzá. Menj vissza, és mondd meg ezékiásnak, népen vezetőjének. Ezt üzeni az örökkévaló Dávidnak, őzsapádnak istene. Meghallgattam könyörgésedet, láttam könnyeidet, és meggyógyítalak.
Három nap múlva már fölmehetsz az örökkévaló templomába. Tizenöt évvel meghosszabbítom életed idejét. Megszabadítalak téged, és Jeruzsálemet asszírja királyának kezéből. Megvédem ezt a város saját magamért és szolgámnak, Dávidnak kedvéért. Ezután Ézsaiás ezt mondta. Hozzalak egy csomó aszaltfügét, és tegyék a fekéjére.
Így is történt. És Ezékiás valóban felgyógyult a betegségből. Akkor Ezékiás megkérdezte Ézsaiástól. Mi lesz a jele, hogy az örökkévaló meggyógyít engem, és három nap múlva fölmehetek az örökkévaló templomába? Ézsaiás ezt felelte. Kapsz jelet az örökkévalótól, hogy biztos lehess benne, ő beteljesíti, amit ígért.
Akarod-e, hogy áház napóráján az árnyék tíz fokkal előre menjen, vagy visszatérjen azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt? Ezékiás így válaszolt. Könnyi az árnyéknak előre menni, inkább térjen vissza tíz fokkal. Ekkor Ézsaiás próféta kiáltotta az örökkévalóhoz, aki tíz fokkal visszavitte az árnyékot a napórán azokon a fokokon, amelyeken előzőleg már áthaladt.
Ebben az időben követek érkeztek Ezékiáshoz Babilóniából. Meródak Baladán, Baladán fia, Babilónia királya küldte őket levelekkel és ajándékokkal, mivel hallotta, Hogy Ezékiás beteg volt. Ezékiás fogadta a követséget, meghallgatta őket, azután megmutatta nekik palotáját, raktárait, fegyvertárát és kincseit, ezüstöt, aranyat, drágaköveket, illatos olajokat és drágafűszereket.
Mindent megmutatott a követeknek, ami csak palotájában és királyságában értékes volt. Ezután Ézsaiás proféta Ezékiás királyhoz ment, és megkérdezte tőle. – Honnan jöttek, és mit mondtak ezek az emberek? A király ezt felelte. – Egy távoli országból, Babilóniában jöttek hozzám. Ézsaiás tovább kérdezett. – Mit láttak a palotádban?
A király ezt válaszolta. – Mindent. Megmutattam nekik az összes kincsemet. Nincs semmi egész palotámban, amit ne láttak volna. Akkor Ézsaiás ezt mondta Ezékiásnak. Figyelj rám, ezt mondja neked most az örökkévaló, bizony eljön az idő, hogy ami csak van a palotádban, mindazt, amit elődeid egyik gyűjtöttek, mindent elfognak vinni innen Babilóniába.
Semmi sem marad itt, sőt még utódait közül is elvisznek egyeseket, és udvari szolgák lesznek a Babilóniai királypalotájában. Ezékiás így válaszolt Ézsaiásnak. Jó az örökké való beszéde, amelyet mondtál. Magában ugyanis azt gondolta a király. Akkor legalább az én időbben békesség és biztonság lesz. Ezékiás egyéb dolgait, hőstetteit, és azt, hogyan készített vízvezető alagutat meg víztárolót, hogy a forrásvizet bevezesse Jeruzsálembe, mindezt följegyezték a Júlda királyainak történetéről szóló könyvben.
Azután meghalt Ezékiást, És eltemették ősei mellé. Utána fia, Manassé követte Júd a trónján.
Manassé 12 éves korában lépett trónra, és 52 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Hefcibáknak hívták. Olyan dolgokat tett, amelyeket az örökkévaló gonosznak tart. Azoknak a népeknek az utálatos és szörnyű szokásait követte, akiket az örökkévaló kiűzött Izrael népe elől. Manassé újra felépítette azokat a magaslatokat, amelyeket apja, Ezékiás lerombolt.
Oltárokat emelt a baálok tiszteletére, asáraoszlopot állított fel, mint Akháb, Izrael királya. Manassé tisztelte és imádta az ég csillagainak seregeit is. Még az örökkévaló templomában is oltárokat állított fel az idegenistenek tiszteletére. Abban a templomban, amelyről az örökkévaló azt mondta, nevemet oda fogom helyezni Jeruzsálembe.
Manassé az örökkévaló templomának mindkét udvarában oltárokat építette az ég seregének a tiszteletére. Átvitte a saját fiát a tűzön. Sokféle okult dolgot gyakorolt. Varázslást és jelmagyarázást űzött, ezen kívül médiumokkal és halott idézőkkel is tanácskozott. Nagyon sok gonosz dolgot tett, amellyel haragra ingerelte az örökkévalót.
Manassé készítetett egy bálványszobrot Aserának, amelyet a templomban állított fel. Abban a házban, amelyről az örökkévaló azt mondta Dávidnak és a fiának Salamonnak, ebbe a házba és Jeruzsálembe, amelyet én választottam ki Izrael törzsei közül, ide helyezem a nevemet örökre. Többé nem mozdítom ki Izraelt erről a földről, amelyet atyáiknak adtam, de mindez csak akkor lesz így, ha engedelmeskednek az egész törvénynek, mindannak, amit szolgám, Mózes parancsolt nekik.
De a nép nem engedelmeskedett, mert Manassé rossz irányba vezette Júda és Jeruzsálem lakóit, súlyosabb gonoszságokat követett el, mint azok a kánaáni népek, amelyeket az örökkévaló kipusztított Izrael népe elől. Az örökkévaló ezt mondta szolgái a proféták által. Manassé, Júda királya utálatos dolgokat tett, és gonoszabbul cselekedett, mint az emóriak, akik előtte éltek.
Sőt, egész Júda népét a báványimádás bűnébe vezette. Emiatt, mondta az örökkévaló, Izrael istene, hamarosan olyan csapásokkal verem meg Jeruzsálemet és Júdát, hogy még annak is belecsendül a füle, aki csak a hírét hallja. Úgy fogok bánni Jeruzsálemmel is, mint Samáriával. Úgy megbüntetem, mint Akháb király családját.
Bizony, Jeruzsálemmel is úgy bánok, Mint ahogy valaki egy tálat tisztára törül, és fölfordítva letesz. Marad ugyan még ezután egy kicsiny maradék a népemnek, de még tőlük is elfordítom arcomat, s nem törődöm velük. Kiszolgáltatom népemet ellenségeiknek, és így összes gyűlölőiknek a prédájává. És a zsákmányává lesznek.
Igen, így bánok velük, mert azt cselekedték, amit gyűlölök, és folyton csak haragra ingereltek engem attól a naptól kezdve, amelyen ősei kijöttek Egyiptomból egészen mostanáig. Manassék király nagyon sok ártatlan embert megöletett, szinte vérrel mocskolta be egész Jeruzsálemet, egyik végétől a másikig.
Ezzel még csak tetézte súlyos bűnét, amelyen egész Júdanépét bűnbe vezette, S így mind azt tették, amit az Örökké való gyűlölt. Manassé egyéb dolgait, bűneit és összes tetteit feljegyezték a júdakirályainak történetéről szóló könyvben. Azután meghalt Manassé, mint ősei is, és eltemették házakertjében, vagyis az Uzzakertjében.
Utána fia, Ámón követte a trónon. Ámón huszonkét éves volt, amikor király lett, és két évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Mesullemetnek hívták, aki Háruc leánya volt. Apjához, Manasséhoz hasonlóan Ámón is olyan dolgokat tett, amelyeket az örökkévaló gonosznak tart. Mindenben apja példáját követte. Azokat a báványokat tisztelte, amelyeket apja is tisztelt, és azokat imádta.
Elfordult az örökkévalótól, ősei istenétől, és nem az ő útján járt. Ámón ellen udvari emberei összeesküvésztődtek, És a saját házában meggyilkolták. Júda népe azonban megölte azokat, akik Ámón király ellen összeesküvést készítettek. Azután a nép a király fiát, Jósiás nem elte trónra. Ámón egyéb tetteit feljegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben.
Azután meghalt Ámón, és eltemették saját sírboltjában, az Uzza kertjében. Utána fia, Jósiás követte a trónon. 22. rész. Józsiás nyolc éves volt, amikor királyságra lépett, és 31 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Jeididának hívták, aki adályá leánya volt, bockatból. Józsiás azt tette, amit az örökké való helyesnek tart, és minden tekintetben azon az úton járt, amelyen őse, Dávid király, S arról nem tért le sem jobbra, sem balra.
Uralkodásának 18. évében elküldte Sáfánt, aki Acaljáhú fia, Mesullám unokája volt, a titkárát az örökkévaló templomába. Menj Hilkiá főpaphoz, és mondd meg neki, hogy számolja meg az összegyűlt pénzadományokat, amelyeket a nép hozott be az örökkévaló templomába, és amit az ajtóőrök gyűjtöttek össze. Adják ezt a pénzt az örökkévaló háza javítását vezető felügyelőknek, akik ebből füzessék a javításokat végző mesterembereket, az ácsokat és a kőműveseket.
Ebből vásárolják meg a javításhoz szükséges anyagokat is, a gerendákat és a faragott köveket. Mivel a mesteremberek hűségesek és megbízhatók, nem kell őket elszámoltatni a kapott pénzzel. Egy napon Hilkiá a főpap szólt Sáfánnak, a királytitkárának. Megtaláltam a törvénykönyvét az örökkévaló házában.
Átadta neki a könyvtekercset, Sáfán pedig elolvasta. Majd pedig jelentette a királynak. Szolgáid kihozták az összegyűlt pénzadományokat az örökkévaló házából, és a munkások felügyelőinek adták. Azután hozzátette. Jöjj ki já, főpap, ezt a könyvtekercset adta nekem. Majd felolvasott belőle a királynak. Amikor Jósiás király meghallotta a törvényigéit, Megszaggatta ruháit.
Azután ezt parancsolta Hilkiá főpapnak, és Ahikámnak, Sáfán fiának, meg Akbornak, Mikájá fiának, meg Sáfánnak, a titkárának, és Aszályának, a király szolgájának. Menjetek és kérjetek tanácsot az örökkévalótól számomra, a nép számára és egész Júda számára. Kérdezzétek meg, mit jelentenek ránk nézve ezek az igék, amelyek a megtalált könyvtekercsben vannak.
Ezt tegyétek, mert súlyos az örökkévaló haragja, amely föltámadt ellenünk. Bizony megharagudott ránk, mivel őseink nem engedelmeskedtek az igéknek, és nem azt szerint éltek és selekedtek, ahogyan azt megvan írva ebben a könyvtekercsben. Ahogyan az megvan írva ebben a könyvtekercsben. Akkor Hilkijjá főpap, a hikám, Akbor, Sáfán és Asája, akiket a király elküldött, Felkeresték Huldát, a prófétaasszonyt, aki Sallum felesége volt, Sallum tikváfia, ez pedig Harhasz fia volt.
Harhasz a király ruháinak a gondviselője volt. Hulda Jeruzsálem új részében lakott. Hilkiá és a többiek elmondták Huldának, mi történt. Hulda így felelt. Ezt mondja az örökkévaló Izrael istene. Mondjátok meg ezt annak az embernek, aki hozzám küldött benneteket. Bizony, én veszedelmet és pusztulást hozok erre a helyre, és a hely lakosaira azok szerint az igék szerint, amelyek meg vannak írva a könyvben, s amelyeket Júd a királya olvasott.
Mivel elhagyott engem ez a nép, más isteneknek áldoztak, kezük minden alkotásával és tetteikkel haragra ingereltek engem, ezért izzó haragomat zúdítom erre a helyre, és nem lesz, aki eloltsa. De mondjátok meg Jósiásnak, Júda királyának, aki azért küldött benneteket, hogy megkérdezzétek az örökkévalót. Ezt mondja az örökkévaló, Izrael istene azokról az igékről, amelyeket hallottál.
A szíved megindult, és megaláztad magad az örökkévaló előtt, amikor meghallottad igéit, amelyeket a hely és a hely lakosai ellen mondott, hogy milyen pusztulás és átok következik rájuk. Megaláztad magad előttem, megszaggattad a ruháidat és sírtál. Ezért én is meghallgattalak téged, azt mondja az örökkévaló.
Őseid mellé foglak juttatni, és békességben helyeznek a sírkamrádba. Te nem fogod meglátni azt a veszedelmet és pusztulást, amelyet te helyrehozok. Hilkijjá és társai ezzel az üzenettel visszamentek a királyhoz, és mindent elmondtak neki.
Németh Sándor: A názeti Jézus Krisztus a föltámadása után a mennybe ment, és a mennyben a bint főpap elfoglalta a helyét az atyának a jobbján, és a kérdés az, hogy akkor hogyan... Működik, hogyan építi a mennyben lakozó Jézus Krisztus az egyházat. Erre nyilvánvalóan sokan tudjátok a választ, hogy pontosan enniatt árasztotta ki úr, az atya és a fiú egyaránt a Szent Szelemet, hogy a Szent Szelem által Hajtsa végre a názáti Jézus Kiszos az Egyháznak a feje, az Egyháznak az építését, fejlődését és növekedését.
Éppen ezért, ha nincs Szentlélek, akkor nincs egy helyen ott igazából az Egyház, mert ahogy látjátok a 13. fejezetben, Hogy a Szentlélek az, amely formálja, ami az egyes tagokat Krisztus testének formálja, és ilyen módon minden egyes hibő a testnek a tagjaivá válik. És egyértelműen, hogy itt a Szentlélekre teszi a hangsúlyt, hogy Krisztus teste tehát egy spirituális test.
És ennek a testnek az élő képességét az Isten szelleme biztosítja. Nyilvánvalóan megvan a názati Jézus vérének a szerepe is, amely által a kihívott embereket kiváltja és megszabadítja a világtól, és elválasztja a világtól, de ezután történik a népévállásnak a folyamata, vagyis a testnek a kialakulása, illetve a testben való beépülés.
Tóth Géza: Lehetetlen hitától bátran elvenni azt az áldást, amelyről nem is tudjuk biztosan, hogy Isten valóban felajánlotta, ugyanis az ő ereje csak Akkor igényelhető, hogyha az akaratával tisztában vagyunk. Tehát a hit az Isten akaratának a biztos meggyőződése, vagy az Isten akaratáról való biztos meggyőződés, vagy az Isten akaratának a biztos, szilárd ismerete.
Ez tehát nem arról szól, hogy Isten valamire képes, hanem arról szól, hogy Isten valamit meg akar tenni. Tehát az első fejezetben, és ez a... Könyv főmondani valója, hogy arról akarja meggyőzni az olvasókat, Boszfor Szebongérista, hogy Isten akar gyógyítani, mivel a tapasztalata sok száz, vagy sok ezer emberért imádkozott, és a könyveink keresztül sok tíz, vagy sok százezer ember felé szolgál kézrátételen is, a könyvnek az volt, illetve a tapasztalata az volt a szolgálatának, Hogy nagyon sok ember hisz abban, hogy Isten képes az embert meggyógyítani, de sokkal kevesebben vannak azok, akik ráébrednek arra, hogy a hit az nem az Isten képességeire irányul elsősorban, hanem az Istennek a szándékaira, az akaratára irányult át.
A könyv főmondani valója az az, hogy meggyőzön bennünket arról, bibliai példákkal természetesen, hogy Isten nagyon is motivált abban, hogy meggyógyítson bennünket őszenvedélyesen. Meg akarja az embereket gyógyítani. A második lépésből is engedjetek meg bevezetésnek egy idézetet, amely jól summázza ennek a lényegét, ez pedig a 99.
oldalon található. Miközben a testi gyógyulást keresjük, nem szabad kompromisszumot kötni lelkünk ellenségével, hiszen ő minden betegség szerzője is. Lehet, hogy Jézus mindenki Akkor is lerombolja az ördög munkáját a testünkben, hogyha mi közben ragaszkodunk az ördög munkájához a lelkünkben, tehát például egy bűnhöz, de erre ígéretet soha nem tett.
Nem ígérte meg Isten, hogyha mi ragaszkodunk az ördög munkájához a lelkünkben, a bűnhöz, akkor ő meg fogja gyógyítani az ördög munkáját, A testünkben, tehát a betegsége. Nehéz hitet gyakorolnunk abban, hogy az ördög munkájának egy részét törnek, szabadulunk a testünkben, miközben megengedjük, hogy a másik, rosszabb rész a lelkünkben továbbra is bennünk maradjon.
Most pedig a harmadik lépése, szeretném felolvasni, tehát a harmadik lépés következik, ez a 104. oldalon található ez, tehát most az új rész, Erre vágjunk bele. Megkísérlent világosan tenni, hogyan is kell elvenni a gyógyulást. Az Istennel való kapcsolatunk bizonyos elemeiben emlékeztet a sokjátékra. Ha az egyik fél már lépett, semmit nem tehet mindaddig, míg a másik fél is meg nem teszi a maga lépését.
Mindkét játékos csak akkor léphet tehát, Hogyha rákerül a sor. Isten már lépett. Lépett, amikor biztosította a gyógyulást és minden más áldást is azzal, hogy elküldte számunkra az igyéjét. Most tehát nekünk kell lépnünk, mielőtt Ő újra akcióba kezdene. A mi lépésünk pedig nem más, mint hogy elvárjuk, ez dördbetűkkel van írva, ez egy nagyon fontos kifejezés, kulcs kifejezés, Hogy elvárjuk azokat a dolgokat, amiket Ő megígért, majd a hitünk alapján cselekszünk, még mielőtt a gyógyulás láthatóvá válna.
Maga a gyógyulás ugyanis a következő lépésben fog megvalósulni, ez pedig az Isten lépése. Isten sohasem lép, ha nem Ő következik, viszont biztosan cselekszik, hogyha rajta van a sor. Mikor Noé megintetett a még nem látott dolgok felől, az ő lépése abban állt, hogy hinnie kellett az eljövendő özönvízben, majd pedig a hite alapján cselekedett, fel kellett építeni a bárkát a szárazföldön.
Mikor Isten azt mondja a betegeknek, hogy bárkát, A hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt, tehát ez a Jakab levél 5. részében található, tehát amikor Isten azt mondja a betegnek, hogy a hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt, akkor Noéhoz hasonlóan mi is, a még nem látott dolgokról kapunk információt, és ugyanúgy kell lépnünk, azaz, hinnünk és csenekednünk kell.
A bukott embert... A láthatók, az érzékek irányítják. A hit azonban kizárólag az Isten beszédére épül. És ez pontosan azt jelenti, hogy elvárjuk Istentől, amit megígért. Magyarán, hogy becsületes személyként tekintünk rá, ugye azt tartjuk becsületes embernek, aki az ígéretét megvalósítja. Tehát a hit tulajdonképpen azt jelenti, hogy Az Istent becsületes személynek tartjuk, olyan személynek, aki az ígéretét betartja.
Elváráson nem reménységet értek, ez megint egy fontos mondat. Valaki nagyon találóan fogalmazott, abban reménykedünk, ami megtörténhet. De azt várjuk el, aminek meg kell történnie. Abban reménykedünk, ami megtörténhet. De azt várjuk el, aminek meg kell történje. Tehát itt az elvárásak úgy szól. Ez az elvárás pedig kizár minden kételjt és kudarztol való félelmet, és rendíthetetlenül bízik.
A hit sosem vár arra, hogy lásson, mivel hallásból van. A hit hallásból van, nem látásból. Tehát amíg nem látott dolgokról szól, És a nem látott dolgokról való meggyőződés. A hit emberének csak annyit kell tudnia, hogy Isten mit mondott. Ez teljes bizonyosságot gyújt a lélek számára. Ezt mondja az Úr. Ezzel minden kérdés el van intézve.
Meg van írva. A hitnek mindössze ennyi tudása van szüksége. Meg van írva. A hit mindig a falak leomlása előtt Nem pedig utána fújja meg a kürtöt. A hit sosem a szemmel láthatók alapján ítél, mert nem a látott, hanem a megígért dolgokról való meggyőződés. Tehát nem a látott dolgokról, hanem a megígért dolgokról való meggyőződés.
A hit így módon sokkal szilárdabb talajon nyugszik, mint az érzékek meggyőződése. Az Isten beszédét. Amelyről a Biblia azt mondja, hogy megmarad örökké. Érzékeink becsaphatnak bennünket, de Isten beszéde soha. Amikor egy kislánynak megígérik, hogy jövő szombaton új ruhát kap, akkor a hite az ígéret konkrét elvárásának formájában nyilvánul meg, Az ígérettétel időpontja és a következő szombat között.
Tehát a hite konkrét elvárás formájával nyilvánul meg az ígérettételtől a következő szombatig. Amikor eljön a szombat, és ő megpillantja az új ruhát, a ruhára vonatkozó további hit értelmét veszti. Másrészt az igazi hit mindig együtt jár megfelelő cselekedetekkel. A kislány hitének kifejezésére ugrándozni és tapsolni kezd, és azt mondja, jaj de jó, jaj de jó, szombat van, új ruhám lesz.
Majd elszalad, és elmondja a játszótársainak, hogy megvan a válasz a kérésére. A következő alcím, Isten sosem hazudik. Jézus Lázár sírjánál állva felnézett az égre, és azt mondta, Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál engem. Pedig Lázár ekkor még halott volt. A kislány sem fél bizonyságot tenni az új ruháról, és amikor a játszótársai azt kérdezik tőle, hogy honnan tudod, akkor maga biztosan rávágja, mert anyu megígérte.
Maga biztosan rávárja, mert anyu megígérte. Nekünk sokkal több okunk van arra, hogy elvárjuk a gyógyulást, mint a kislánynak arra, hogy elvárja az új ruhát, hiszen az anyukája jövő szombatig akár meg is halhat. De Isten nem. Az anyuka esetleg hazudhat is, de Isten nem. Majd leéghet a házuk, és oda lehet az anyuka összes pénze.
Istent viszont soha semmi baj nem érheti. A történeli példák is világosan igazolják, hogy a hit mindig is szilárd alapokon nyugvó bizonyosság volt, amelyet kizárólag Isten ígéretei tudtak létrehozni. És minden esetben már akkor kellett cselekedni, mielőtt még bármi látható eredmény hozzájárult volna a bizonyossághoz.
Csak úgy, mint a kislány esetében az ígéret és a szombati nap között eltelt időszakban. Semmi extra nem történt. Semmi plusz nem történt. Semmi újabb ígéret nem történt. A hit nem a láthatókra néz. Az özönvíznek még nyoma sem volt, amikor Noé elkezdte építeni a bárkát. Jerikó előtt. Senki nem tapasztalhatta még meg azt, hogy a kőfalak kürtölésre és emberi kiáltozással leomlottak volna.
Erre nem volt precedens, nem volt történelmi példa. Egy százalék esélye nem volt annak, hogy ez megtörténhet. Nulla százalék esélye volt természetes szinten ennek. Izrael fiai kizárólag Isten ígéreteinek beteljesedését várták, amikor hitük alapján megfújták a kürtöket. Miközben a falak még erősen álltak.
Ez volt az ő lépésük. Aztán persze Isten is megtette a maga lépését, és a falak leunodtak. A zsidókhoz írt levél teljes 11. fejezete azért íródott, hogy bemutassa, a hithősei csak ugyan csenekedtek az ígéret és a megvanúsulás között eltelt időben. Isten annyira elégedett volt a hit, Cselekedeteivel, hogy ebben a részben több esetben részletesen is lejegyzi.
Hitáltal Noé ezt és ezt cselekedte. Hitáltal Jákob így és így cselekedett. Hitáltal József így és így cselekedett. Hitáltal Mózes így és így cselekedett. Hitáltal omlottak le Jerikónak a kőfalai. Hitáltal Ábrahám ezt és ezt tette. Mikor még minden Isten igéreteivel ellentétesnek látszott. Hitáltal csenekedtek.
Fekete Rita: Répás Dobi Marietta a szerkesztő nevében is nagy szeretettel köszöntök minden kedves hallgatót, ez itt a Híd köznapok, a mikrofonnál Fekete Rita, és köszöntöm kedves vendégünket itt a műsorban, Szobota Zoltánt, a Híd gyülekezettel elkészít, a Szentpál Akadémia oktatóját, szervusz!
Fekete Rita: A mai témánk pedig a Szent Szellem vezetése lesz, illetve az intuícióról is szeretnénk egy kicsit kérdezni, de akkor kezdjük az elején magánál a Szent Szellemnél, hogy amikor azt mondjuk, hogy a Szent Szellem vezetése, akkor egyáltalán mit kell ez alatt értenünk?
Szobota Zoltán: Ez az egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb része az új szövetségi hívő életnek.
Ez is a láthatatlan tartományhoz tartozik, ami hitáltal ragadható meg. Ugyanakkor nagyon valóságos. Dolgok történnek az emberrel és nagyon valóságos személlyel, a Szent Szellemmel, Isten hármasságának az egyik szereplőjével, személyével kerül kapcsolatba az ember. Konkrétan a kérdésedre válaszolva, A vezetés az azt jelenti, hogy az ember a szabad akaratából alárendeli magát Isten akaratának és igényli a sorsának a lényeges kérdéseiben.
Tehát nem az, hogy most másfeles vagy 2,8-as telje legyen a boltba, hanem amik lényeges, érdemi, fontos kérdések az életében, igényli Istennek a kérdését. A véleményét, az ajánlását, a tanácsát, és ennek kvázi kiszolgáltatja magát, tehát azért kéri, mert szeretné megismerni, és utána annak engedelmeskedni.
Tehát ilyen értelemben egy engedelmességi kérdés, de azért van egy nulladik állapot az, hogy ez nem mindenkié a Szentlélek vezetése, hanem ez a hívőké, akik elfogadják Jézus Krisztust. Uruknak és megváltójuknak, és átesnek az újjászületés eseményein és belépnek a Isten országába és keresztény életet élnek, Isten félő hívő emberek.
Nekik ígérte azt Jézus, hogy a Vigasztaló velük lesz és támogatja, tanácsolja őket. A Róma levélben pedig a Pál azt mondja, hogy Hogy azok az Isten fiai, akiket az Isten Szelleme vezet, úgy is mondhatnánk, hogy ez egy kritérium, hogy egy hívő életnek egy bizonyos időszaka után, vagy egy bizonyos időmennyiségre gondolok hívő élet után, szükséges, hogy kialakuljon egy ilyen ráhangolódás Isten Szellemére, Ne a véréből éljen, ne a múltjából, az ősei örökségéből, a tradíciójából éljen, ne a romlott természetének a vágyait hajtsa végre, hanem szellemtől vezetett ember legyen, ahogy Jézus mondja, hogy a Nikodémusnak a szél arra fújja, merre akar, és csak az úgásából tudjuk, hogy érkezik vagy távozik, és így van mindenki, aki a szellemtől született.
Fekete Rita: Akkor ez azt jelenti, hogy a fiússágnak a szellemével ez azért kapcsolatban van, hogy mennyire tudunk vezetett emberek lenni, mert nyilván az is egy idő, amíg az ember újjászületés után kvázi beletanul abba, hogy ő fiú.
Szobota Zoltán: Tulajdonképpen erről van szó, hogy hogy kerülünk harmóniába Istennel, és ennek az egyik első lépése az, hogy az ember megtér a bűneiből és újjászületik, a második pedig az, hogy betöltekezik Szentlélekkel, És már egy belülről vezetett ember lesz, nem külső kényszerek, parancsok vezetik, illetve nem az indulatai vágyai, hanem egy természet fölötti, egy fentről való születés után, egy fentről való vezetettség, és ez valóban összefügg a fiúsággal, hogy ahogyan a Krisztussal azonosulunk, és a sorsával azonosulunk, és ahogy elkezdi az életünket befolyásolni, Ennek egy szükségszerű következménye, hogy vezetést is kapunk, mert ha összhangba akarunk kerülni Istennel és az akaratával, akkor meg kell tudjuk, hogy mi az akarata.
És tulajdonképpen a vezetés erről szól. Bizonyos kérdésekben az életünkben van egy konkrét akarata. Ahogy a mi atyánkban tanítja Jézus, hogy legyen meg az te akaratod miként a mennyben, úgy a földön is. Ez azt jelenti, hogy van egy mennyei akarat, de nem biztos, hogy megvalósul a Földön, és ezért imádkozni kell, hogy a mennyei akarat valósuljon meg a Földön arra a konkrét témára vonatkozóan.
És ez pedig feltételezi azt, hogy az ember azért kéri ezt Istentől, mert aztán szót szeretne neki fogadni, és meg szeretné valósítani a mennyei akaratot a Földön, és ezért kell az együttműködésünk hozzá. De hogy mi ez az akarat, na itt jön be a szent lélek vezetése, hogy megismerjük Isten akaratát.
Fekete Rita: Akkor itt, amikor arról beszélünk, hogy a Szent Szelem vezetése, akkor gondolhatunk ilyen privát dolgokra, ami bennünket érint személyesen.
Mert nyilván Istennek az akaratát megismerhetjük az igéje által is bizonyos kérdésekben. Személyesen rám vonatkozik, erre ilyenkor beszélünk a Szent Szellem vezetéséről?
Szobota Zoltán: Igenis, meg nem is, vagy inkább úgy mondanám, hogy ez is részhalmazai egymásnak. Pont a mi Atyánkban, ahogy Jézus tanítja a tanítványokat imádkozni, látjuk, hogy először univerzális célokra irányítja a tanítványok figyelmét a Mester, És ott nem érdekel, hogy mennyit, vagy tud-e enni, meg milyen ruhában van öltözve, hanem hogy jöjjön el az országa Istennek, és legyen szent a neve, stb.
És aztán érkezünk meg oda. Hogy az embernek aztán a szűkebb pátriájára, illetve saját magára koncentrálódhat a figyelme, ha már ezekkel az univerzális célokkal azonosult, és ezekért közben jár, hogy arra vonatkozó akarat valósuljon meg a Földön. És természetesen, mivel Isten édesapánk, és azt mondja róla, hogy úgy bánik velünk, mint a gyermekeivel, és ezt mondja is Jézus, hogyha melyik az az apa, hogyha a gyereke kenyeret kér tőle, akkor...
Akkor követ ad-e neki, és a tojást, akkor kígyót, stb., és ennek kapcsán mondja, hogy akkor a ti mennyei atyátok mennyivel inkább ad szent szellemet azoknak, akik tőle kérik, és ebben nem csak egy egyszeri esemény van, amikor az ember először életébe betöltekezik szent lélekkel, hanem hogy szolgáltatja az atya a gyermekeinek a szent szellemet, és ebben van a szent szellem, ebbe beleértendő a szent szellem vezetése is.
Úgyhogy igen, a szubjektív. De azért mondtam, hogy nem szabad Istent lerántani olyan szintre, ami már annyira szubjektív, meg annyira emocionális kérdések, hogy méltatlan az ő dicsőség. Mert az a különbség, ami egy ember és Isten között fennáll, az attól, hogy egy apa-gyermek kapcsolatba kerülünk Istennel, ez nem szűnik meg, ez a különbség.
És ezért ugyanazzal az alázattal és tisztelettel és méltánylással kell a kérésénket megfogalmazni, és ebben az is benne van, hogy jól átgondolja az ember, hogy mi az, ami ez a szint, amit Istentől kérek, és mi az, ami be egyrészt nem is akar Istenbe leszólni, tehát pont ezt a banális példát újra megismétlem, ahogy most másfeles vagy 2,8-as tejet vegyünk a Tesco-ba.
Nem ilyen szintről van szó, hanem lényeges érdemi sorskérdésekről, az örök élet szempontjából releváns kérdésekről, de ha egy kicsit majd belemélyedünk a vezetési típusokba, azért látjuk, hogy a hétköznapi élethez tartozó Ügyes-bajos dolgokkal kapcsolatban is kérhetjük a Szentlélek vezetését. De az már egy nagyon személyes, bensőséges, intim közösséget feltételez.
Fekete Rita: Említetted, hogy a Szent Szellem vezetése az a hívőknek úgymond a sajátja, és ugye már itt a fiúságról is szó volt, és hát nem sokára egyébként itt van a pünkösd ünnepe. Hogy egy kicsit akkor beszélnél arról is, hogy azért mégis mely hívőknek a sajátja a Szent Szellem vezetése? Tehát van azért még valamilyen kritérium, amit be kell tölteni egy hívőnek azon kívül, hogy megtér?
Szobota Zoltán: Igen, és ez a Szentlélekkel való betöltekezés, bár azt gondolom, hogy Ennek is fokozatai vannak, mert azt gondolom, hogy azzal, hogy valaki az újjászületés lépéseinek engedelmeskedve megteszi ezeket, és megtörténnek ezek a szellemi fejlődés történetében, ezek az állomások megvalósulnak, abban már benne van az is, hogy Isten tanácsolja és segíti.
És ha konkrétan a vezetésre gondolunk, az egy magasabb szint, az már az a szint, amikor az ember tudatosítja. Sokszor úgy is vezet minket a Szentlélek, hogy nem tudatosul. Azt gondoljuk, hogy ez a mi ötletünk volt, azt gondoljuk, hogy mi vagyunk ilyen ügyesek, hogy ezt megoldottuk. És közben a Szent Lélek volt.
És van olyan, amikor viszont már tudatos az egész, és tudja az ember, hogy ami most történt, az a Szent Lélek vezetése, vagy a természet fölötti jelekből, vagy a körülményekből, vagy egy belső meggyőződés alakul ki azzal kapcsolatban, hogy a Szent Szelem vezeti, de ezért, ha már a pünkösdöt említetted, az mivel van egy ilyen lehetőség az új szövetségi hívőknek, hogy betöltekeznek Isten szellemével, Ezért biztosra akkor mehet valaki, ha azt szeretné, hogy a Szent Szellem vezesse, hogy előttetől történjen meg az életében ez a fontos lépés, amikor életében először felfakadnak a mélység forrásai belülről, ahogy Jézus mondja, hogy aki úgy hisz bennem, ahogy az írás mondja, annak a benseiből az élet folyói ömlenek.
És áradjon rá föntről is, ugyanúgy, mint az özönvíznél. És amikor megtörténik, hogy föntről is jön a zuhatag, és belülről is föltörnek a gejzírek, akkor csordul túl a Szent Szellem jelenléte az életünkben, és ennek az egyik karizma a legpregnásabb megnyilatkozása, megnyilvánulási formája a nyelveken szólás.
És utána már az ember egy olyan együttműködést alakít ki a szent lélekkel a személyes sorsában, életében, amiben benne van a vezetés is.
Fekete Rita: De hogyha jól gondolom, ez is egy idő, míg az ember azért megtanul, úgymond vezetetten élni. Tehát az, hogy megkülönböztessük egyáltalán azt, hogy mikor szól a szent szellem a szívünkhöz, vagy tényleg mi a mi gondolatunk.
Szobota Zoltán: Hát ez egy tanulási folyamat eredménye, mint egyébként minden az életben szinte. És ebben lehet hibázni, el is lehet rontani, úgyhogy közben semmi dráma, tragédia vagy katasztrófa nem történik, hanem egyszerűen csak az ember bánkódik rajta, hogy de jó lett volna, ha ezt most elkapom, de tudom, hogy azért kerültem ebbe a helyzetbe, mert nem figyeltem a szent lélek vezetésére, pedig tudtam, hogy mit kéne tennem, de jobban akartam azt a másik megoldást, és ha ez nem visszafordíthatatlan, akkor az ember...
Úgy van vele, hogy pár ilyen tévedés után már elkezdi azt átélni, hogy őt személyesen, mert nem mindenkit ugyanúgy vezet a szentleg, hanem őt személyesen milyen... Benyomásokon, vagy körülményeken keresztül vezeti, és amikor újra létrejön az a mintázat, akkor azt már tudja olvasni, és felismeri a szellemi illatát, és azt mondja, na most megint az van, most megint azt élem át, és a múltkor balra mentem, akkor most jobbra megyek.
Elrontottam, most megpróbálom annak ellenére, hogy a józanész és minden más a másik irányba vinne engem, Mivel akkor mindig elrontottam, amikor ezt éreztem, és nem engedelmeskedtem, akkor most engedelmeskedek, és megnézzük, és akkor egyszer csak rájön, hogy őt, mert hogy működni fog a dolog, őt így vezeti a Szentlélek.
De ezt meg kell tanulni. És ehhez viszont kell egy szorosabb követése az Úrnak, egy engedelmességi viszony Istennel. Eleve benne van a bizalom, hiszen arról a vezetés az azt jelenti, hogy kérem Istent, hogy mondja meg, hogy abban a helyzetben mi az akarata, és azért kérem meg, mert szeretnék engedelmeskedni.
Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a Szentlélek vezetése nem számolja föl a szabad akaratot, tehát nem tesz minket ronybabává vagy robottá, hanem megmutatja Isten vezetését, Isten akaratát, Megismerem Isten akaratát, és eldönthetem, hogy én azzal azonosulok-e, és azt akarom-e megtenni, vagy másfelé megyek, és annak viselem a következményeit és a kockázatát.
Na akkor,
Fekete Rita: ha nem bánod, akkor beszéljünk egy picit a vezetési módokról, stílusokról, vagy műfajokról, ha itt tetszik. Ugye itt a karizmatikus szlengben szoktunk olyanokat mondani, hogy valakinek békessége van, vagy hogy szól hozzá, vagy hogy szól hozzá többi, hogy akkor ezeket egy kicsit kibontanád, hogy ezek mit jelentenek?
Szobota Zoltán: Igen, még egy dolgot hagyd mondjak előzetesen, hogy nagyon fontos, hogy a szent lélek vezetése az nem egy ilyen misztikus, Megfoghatatlan, csak a beavatottak számára, és azok is mindig összehúnyorítják a szemüket és suttogva beszélnek, hogy azt sugalják, hogy ők mennyire szellemiek, hanem egy nagyon normális, nagyon józan, nagyon életszerű, nem kell hozzá ekztázis, lehet ekztázis is, de általában és leggyakrabban A standard, ahogyan megismertük, hogy a Szent Szellem milyen módokon vezeti az új szövetségi hívőket, abban nincsenek manírok, nincsenek pózok, nem kell senkire semmilyen benyomást gyakorolnunk, hanem egyszerűen csak egy átadott és normális, talán ez a legjobb szó, hogy normális, hogy normális marad az ember.
Nem azok a szellemi emberek, akik ilyen kis bogaras, furcsa arcok lesznek, hanem akik megmaradnak normális embernek, akikkel lehet együtt enni, beszélgetni, és életszerű az egész létezésük. Akkor a kérdésedre válaszolva, hogy ez a békességem van, a Kenneth Heginnek van egy könyve, amit minden kedves hallgatónak szeretnék ajánlani, Nekem forradalmasította az életemet, de mivel nem csak nekem, hanem sok millió embernek, ezért merem ajánlani.
Azt hiszem, hogy most úgy azon a címen adja ki a Patmosz, hogy az Úr lámpása. Korábban a Szent Lélek vezetése címet viselte ez a könyv, és Kenneth Hagin, aki a hitmozgalomnak az apukája, Sajnos már elköltözött az úrózja, nem sajnos, de betöltötte a küldetését a földön. Ő leírja azt, hogy ő egy nyílt látomásban találkozik Jézussal, és arról beszélgetnek, hogy már régóta szerette volna a messiás megmutatni neki, hogy mi a legkézenfekvőbb módja a Szentlélek vezetésének, ahogyan ő, A Szentlélek által vezeti az Új Szövetségi Hívőket, majd ezt a Kenneth Hagin lejegyzeteli.
És ez az a könyv, amit lejegyzetel, amit Jézus tulajdonképpen lediktál neki. Elképesztő maga a könyv születésének a körülménye is. És azt is bizonyítja, hogy nem járt le az apostolok ideje, a próféták ideje és hogy a karizmák működnek és a karizmatikus élmények ma is ugyanolyan valóságosak a XXI.
században, mint az I. században. És abban arról ír a Hegin, hogy a belső bizonyosság az a leggyakoribb módja, hogyan Jézus az új szövetségi hívőket vezeti. A belső bizonyosság. Az egy olyan meggyőződés, ami nem intellektuális folyamatok eredményeképpen alakul ki az ember lényének a centrumában, a szellemi részében, úgy is mondhatnám, hogy amit úgy szoktunk fogalmazni, hogy a csont nélküli részekben, tehát ez a gyomor és a hastályék, ahol ott van a szökőkútnak az epicentruma, És ott létrejön az emberben valamivel kapcsolatban egy meggyőződés.
A modellje, hogy ez hogyan működik, ugyanaz, mint ahogyan az Ószövetségi Izrael idejében a főpapnak a melltáblájának a hósennek a hátsó belső zsebébe, ami a szívével érintkezett közvetlenül a főpapnak, ott a zsebében volt egy... Kettő kövecske, úgy hívták, hogy fények és tökéletességek, Urim és Tummim. És amikor Istent meg akarták kérdezni valami konkrét dologgal kapcsolatban a vezetését, az Ószövetség Izrael története, meg több ilyen történetet látunk a Bibliában, akkor elmentek a főpaphoz, aki egy felkent ember volt és rajta volt a Szentlélek kenete, Az Urim és a Tumim segítségével lehetett eldöntendő kérdést feltenni az örökkévalónak.
Igen, nem. Menjek, ne menjek. Megtegyem, ne tegyem. És... Mindig adott Isten egy konkrét választ, hogy igen vagy nem. Most a belső bizonyosság, mint az új szövetségi hívők számára nyitva a lehetőség, hiszen a Szent Szellem, aki ott kijelentést adott a főpapon keresztül, ugyanaz ma is. Csak az emberek nemzedékei váltják egymást, a szellemvilág szereplői nem váltják egymást, ők állandó szereplők, és a Szent Szellem ma is És ezen a módon vezeti leggyakrabban a hívőket, hogy igent és nemet tudnak kérdezni a hívők az életükre vonatkozó fontos kérdésekben, és a meggyőződés, ez a belső bizonyosság pedig valamelyik irányba tereli az embert.
Van egy elképzelés, hogy mit kéne, megkérdezi az urat, és létrejön benne egy benyomás. És ennek a benyomásnak az érzetét kell valahogy megragadni, mert ez az, amiről az előbb beszéltünk, hogy Hogy megismeri az ember, megtanulja, hogy őt konkrétan személyesen hogyan vezeti a szentleg, és ennek van egy mintázata, amit az ember felismerni vél újra és újra, tehát újra kikristályosodik ugyanaz a textúra, és akkor azt mondja az ember, hogy hú, ez volt a múltkor is, és akkor azt csináltam, és működött is képróba, és megint működik.
Megint igen, vagy megint nem. És ezt ahhoz tudnám hasonlítani, hogy amikor igen, akkor egy nagyon nagy békesség jön létre az emberben, egy ilyen jövőre mutató, előre mutató életigenlés és reménység, és egy olyan pozitív várakozás, ami nem tud megragadni, mert hangsúlyozom, hogy nem intellektuális tevékenységről van szó, nincs benne az intellektusunk, nem is ott jön létre, hanem a szellemünkben jön létre.
És érzi az ember, hogy ez jó lesz. Nem tudom megmondani, hogy miért, nem racionális, hát pont azért irracionális, mert szellemi, és rendben lesz. És amikor a nem a válasz, akkor meg egy félelem, egy szorongás, olyan, mint egy vizsgadruk, hogy összeugrik az ember gyomra, és egy tiltakozás, egy ilyen sürgető, elutasításszerű félelem, sokszor szorongás, vagy pániktör az ember, hogy az semmiképp ne.
És ha annak ellenére mégis megteszi, akkor kárát látja, és ha szerencséje van, hogy nem nagy kárát, akkor tudja, hogy amikor legközelebb ezt a taszítást érzem, akkor nem szabad megtennem, mert akkor el fogom rontani. Ha viszont az igenlést, azt, hogy rendben lesz, ez nagyon jó lesz, jövő illata van benne, akkor működni fog.
Fekete Rita: A másik nagyon érdekes itt a belső bizonyosság mellett még az, amikor az írott ige elevenedik meg az ember számára valamilyen módon, ami lehet, hogy a másoknak nem jelent semmit, de nekem viszont egy üzenet. Ezt hogyan lehet levenni hívőként, úgymond ezt az üzenetet, és mire kell itt vigyázni, hogy az ember ne csapja be magát?
Szobota Zoltán: Arra mindig kell vigyázni, az ember nagyon hajlamosan rögtön csapja magát, És olyat tulajdonít Istennek, és aztán megteszi, ami valójában az ő önmagába szugerálása, vagy az akaratának a valamilyen érzések formájában való manifestválódása. Amiről te beszélsz, az az egyik legszebb módja a Szentlélek vezetésének, hogy az igéből ad kielentést, vagy az igéből elevenít meg valamit, amit legtöbb esetben rémának hívunk.
Ugye különbséget tesz a Görög Új Szövetség a A Logosz és a Réma között. A Logosz az általános, mindenkire érvényes ige, a Réma pedig a személyes, ami abból az általánosból egyedivé válik, és az objektívből szubjektívvé válik számomra. És ez a személyessége megható benne, hogy a világegyetem ura az én Istenem.
Nem csak úgy általában a népemé, Mint keresztényé vagy egyházé vagy, amikor Izraelnek mondja, hogy az Úr a te istened. Én az Úr vagyok a te istened. Nem a ti istenetek, hanem a tiéd. És ebben benne van az, hogy a kollektívből, Isten az általánosból szeretne eljutni az egyénnel egy szubjektív személyesbe. Ez már nagyon intim és nagyon nagy lelkű.
Hogy ő neki fontos, ami nekem fontos. És azért fontos, mert szeret. Ez ugyanígy működik minden szeretett kapcsolatban, házasságban is. Csomó olyan dolgot a házastársak tesznek, tolerálnak, még energiát is fektetnek bele, ami nekik szubjektíven nem fontos, de mivel a házastársuknak, akit szeretnek, fontos, ezért nekik is fontossá válik, és Isten is ilyen Kapcsolatot ápola az övéivel, vagy az övéi felé ilyen nagy lelkű, és a szeretetének tartalmában ez is benne van, hogy őt érdekli, ami nekünk fontos.
De hangsúlyozom, itt nem bagatell dolgokról van, szóval nem tényleg érdemi dolgokról. És ebben az esetben ő szeretné, hogy megismerjük ezzel kapcsolatban az akaratát, És van, hogy ebből, amikor már elkezd kialakulni az ember, a hívő, az egyes ember és Isten között ez a bizalmi viszony, akkor ebben van ilyen, hogy így megsúgja, vagy így kacsint egyet, ugye a szemeimmel vezérelnek téged, van egy ilyen Zsoltár vers, hogy a szemeimmel tanácsollak téged, itt is tanács van.
És itt sok mindenre gondolhatunk, én ezt most nem akarom kinyitni, mert ebből egy újabb fél óra csodálatos elmérkedés lehetne, hanem csak erre akarok, hogy koncentrálni, hogyha van egy személyes kapcsolat, akkor az általános, a kollektívból lesz személyes és szubjektív, és így szól Isten rémát a logoszból.
Ülünk egy terembe, vagy figyelünk egy online közvetítést, Isten embere mond valamit. Ami úgy gondoljuk, hogy több millió embernek szól, vagy több százezer embernek, vagy több ezer embernek, de mégis azt éljük át, hogy tulajdonképpen nekünk szól személyesen Isten azokon a mondatokon keresztül, és végül is a többiek, akkor ővelük mi lesz.
De az a csodálatos, hogyha a Szent Szellem keni föl a prédikált igét, Akkor nagyon sokan átélik ezt, hogy szubjektív, hogy ez róluk szól, nekik szól, a többiekkel mi lesz, de mivel több ezeren ezt átélik, ebből látjuk, hogy hogyan sakkozik szimultánt a Szentlélek az egyházban és a hívőknek a tömegeiben.
