(18+) Többszöri szexuális erőszakot követhetett el a dévai gyermekotthon korábbi vezetője

A dévai Szent Ferenc alapítvány által működtetett gyermekotthonokban tapasztalható visszaélésekre hívják fel ismét a figyelmet Kulcsár Árpád és Szabó Tünde újságírók. Az oknyomozó munkájuk során föltárt esetet a Mércén, illetve az Átlátszó Erdély portálon közölték: a szovátai Szent József gyermekotthon volt vezetője által elkövetett többszörös szexuális erőszakról számolt be nekik az egyik volt nevelt.

A Transtelex korábban írt arról, hogy milyen súlyos visszaélések történtek a Szent Ferenc Alapítvány két, Hargita megyei gyermekotthonában. 2022 júniusában harminc év végrehajtandó börtönre ítélte alapfokon a bíróság az alapítvány volt alkalmazottját, aki tíz éven keresztül, 2007 és 2017 között rendszeresen és akadálytalanul bántalmazta szexuálisan és fizikailag a rábízott gyermekeket, a vádiratban 36 bűncselekmény szerepel, a legsúlyosabb a többrendbéli nemi erőszak, a volt nevelő ellen 15 fiú vallott.

Kulcsárt és Szabó Tündét az akkori cikkek hatására több fiatal kereste meg, hogy hasonló érzelmi, fizikai és szexuális bántalmazásról számoljanak be. Az újságírók az alapítvány szovátai gyermekotthonában történt abúzusokat tárták fel, ezek olyan esetek, amelyek nem kerültek bíróság elé.

A túlélők azért döntöttek az újságírók megkeresése mellett, mert az alapítványt vezető Böjte Csaba a 30 évre ítélt bántalmazó nevelő esetéről azt állította, hogy egyedi, és arról is nyilatkozott, hogy minden visszaélést jelentettek a gyermekvédelmi igazgatóságnak.

A szovátai gyermekotthonból kikerülő fiatalok szerint egyik sem igaz: az otthon hét éve elbocsátott vezetője bántalmazta őket, és az alapítvány nem jelentette a visszaéléseket a gyermekvédelemnek, annak ellenére, hogy az alapítvány munkatársai és vezetője bőséges információval rendelkeztek a történtekről.

Mónika 14 évesen, 2014 augusztusában került a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központba. 2015 nyarán kezdte érzékelni, hogy a ház vezetője másként viszonyul hozzá.

„Kezdett elég furcsán beszélni velem, mindig ilyen félreérthetően, meg többször is, hogy ha például lehajoltam valamiért, akkor mindig odajött hozzám, és hozzám érintette a nemi szervét, vagy mikor öltöztem át, ő mindig pont akkor jött be a szobába vagy a fürdőszobába”

– mesélte.

Az első szexuális erőszakra 2015 telén került sor, amikor az otthon lakói hazamentek téli vakációra, Mónika azonban a központban maradt.

„Bejött, halkan becsukta az ajtót, és egyszer én csak láttam, hogy kezd vetkőzni ott nekem, és ő is odajött, leültetett az ágyra, kezdett vetkőztetni. Én egyszerűen nem tudtam, össze voltam zavarodva, nem tudtam, hogy most akkor mit akar tőlem, vagy miért csinálja ezeket, és lefeküdt az ágyra, és azt mondta nekem, hogy én… hogy én kényeztessem őt, és orálisan elégítsem ki”

-mesélte.

A többszöri szexuális erőszak annyira megviselte a kiskorú lányt, hogy végül úgy döntött, segítséget kér. Az egyik lányt, aki a szomszédos szobában lakott, megkérte, hogy nyisson rájuk egyik alkalommal. A szemtanúnak behívott lány elmondta aztán, hogy mit látott.

Sem az otthon alkalmazottai, sem Böjte Csaba, aki Szovátára utazott, hogy egy belső kivizsgálást folytasson le, nem értesítette a hatóságokat a szexuális visszaélés gyanújáról.

A 2004-es gyermekvédelmi törvény 89. cikkelye kötelez mindenkit, aki szakmájának jellege miatt kapcsolatba kerül az érintett gyermekkel. A már 2004-től érvényes cikkely a gyanút említi, azaz akkor is értesíteni kell a gyermekvédelmi hatóságokat, ha az illető gyermekkel dolgozó felnőtt nem tud megbizonyosodni, hogy a visszaélés megtörtént-e vagy sem.

Mónika 2017. október 23-án jelentette fel volt nevelőjét a visszaélés miatt a szovátai rendőrségen. Az ügyészség a rendőrség javaslatára az ügyet 2018 augusztusában vádemelés nélkül lezárta.

Böjte Csabát a korábbi ügyekben felmerült kérdések kapcsán már tavaly ősz óta kereste a Mérce, de arra hivatkozva utasította el kérést, hogy a ferences rend megtiltotta neki, hogy nyilatkozzon. Végül április elején válaszolt a lap kérdéseire:

„Lementem Szovátára, elővettem mindenkit. (…) Ilyenkor egyik ezt mond, másik azt. Most így utólag mondja, hogy meg volt ijedve, de Mónika nekem [akkor] azt mondta, nem történt semmi. (…) Ezt is mondta, azt is mondta. Az ügyészség kézbe vette a dolgot, ennek örülök. Nem akarok én igazságokat kideríteni. A. azt mondta, hogy eszébe sem jutott ilyen. Azért is tűnik nekem nagyon furcsának, mert ő a feleségével és három gyerekével bent lakott az épületben. Én B.-vel is leültem, ő is azt mondta, hogy a férjében bízik, meg merne esküdni, hogy ilyen dolog nem történt. Két felnőtt nekem ezt mondja… Ha egy férfi félrejár, akkor a felesége kicsit ideges szokott lenni. Most akkor kinek higgyél? Végül is azt gondolom, én a hatóságoknak fogok hinni”

– fűzte hozzá.

Visszaemlékezése szerint Kolozsvári Tibor és Kádár Annamária, a két pszichológus is azt mondta, hogy nem lehet kideríteni, mi is történt a házvezető és a lány között.

„Nekem ebben a dologban semmit nem kell hinnem. A hatóság véleményét szeretném én hallani. Akkoriban volt egy kivizsgálás, hogy milyen szintű volt az a kivizsgálás, megint nem tudom. Kaptam egy hivatalos értesítést arról, hogy az egész csak egy »gyermeki vicc« volt. Most erről megint mit mondjak? Én a mai napig is hajlok arra, hogy ez a háromgyerekes családapa tényleg igazat mondott nekem. Most hogy ott tényleg mi történt, mi nem történt… Nem tudom, nem tudtam ennél jobban ezt kideríteni”

-fogalmazott.

(Transtelex, Mérce)